A hatalom vitakultúrája

„Képtelen vagyok azt is megérteni, hogy a kormányrúd megtartása érdekében a Fidesz politikusai miért a jelenlegi utat választották. Miért nem próbálják hatásosan, demokratikus módon vezetni az országot, amivel kiválthatnánk a nyugati világ elismerését is?Miért nincs annyi önbizalmuk, hogy olyan feltételek mellett szerezzenek győzelmet a következő választáson, amilyen körülmények között sikert értek el 2010-ben? Elszomorító, hogy nimbuszunk fokozatosan halványul, nemzetközi reputációnk csökken, és – ellentétben a korábbi időszakkal – a nyugati politikusok és a külföldi média szörnyű dolgokat állít kormányunkról, demokráciánk vadhajtásairól. Miért volt és van erre szükség? Azok a magyarázatok, hogy a bennünket bíráló politikusok a hazai ügyeket illetően valójában tájékozatlanok, meglehetősen primitívek.

Az ezt hangoztatók megfeledkeznek arról, hogy a hazánkban lévő külképviseletek feladata országaik kormányának felelősségteljes és pontos tájékoztatása. Melyik kormány engedhetné meg magának, hogy követségei félrevezessék? Hogy saját hitelüket kockáztatva leveleket írjanak egy másik ország kormányfőjének. Ennél az illetékeseknek jobb magyarázatot kellene kitalálniuk. Való igaz, hogy az Európai Uniónak meglehetősen sok gondja van, és nincs arra sem ereje, sem ideje, hogy folyamatosan a magyar ügyekkel, demokráciánk különlegességeivel, a kormányfő megszólalásaival foglalkozzék. Félő azonban, hogy az Economist cikkírójának lesz igaza, hogy semmi nem marad következmények nélkül. Hazánk számára (is) megalázónak tartom, hogy a bajor parlament elnöke, a CSU tagja egyszerűen bezárta az ajtót házelnökünk előtt.

A nyugati világ számos vonatkozásban képes arra, hogy rosszallását különböző módon kifejezze, amit hosszú távon a „magyar emberek” is érzékelni fognak. Ennek egyik jele, hogy Németországban a gyerekek részére készítettek egy filmet, melyben a magyarországi demokráciát állítják pellengérre. Hogyan tudjuk majd a német gyerekek agyába betáplált, bennünket elítélő analízist megváltoztatni? Ebbe a kategóriába sorolom azt a nemzetközi felmérést is, melyben hazánk a vendégszeretet szempontjából a 116. helyezést érte el. Szilárd meggyőződésem, hogy ez nem igaz, és ebben már szerepet játszik a nyugati sajtó és politika által országunkat ért folyamatos bírálatok miatti előítélet is. Hozzáfűzném mindezekhez, hogy a külföldi tudományos konferenciákon az ember már alig tud kibújni a kellemetlen kérdések elől. És sorolhatnám tovább!”