Magyarország az EU szamárpadján? Jogosan? Vita az európai parlamentben emberi jogi szempontból

„Vita az Európai Parlamentben

Sokan kritikaként róják fel, hogy a magyar miniszterelnök nem személyesen jelent meg ott, amely kritika szerintem teljesen alaptalan. Tény, hogy Magyarország néma maradt a vitában – de egyet lehet érteni azzal, hogy ez a vita a későbbi jogi vizsgálatok alapján lefolyó érdemi vita előzménye volt, ahol minden fél nyilvánossá tette az álláspontját. De mik is ezek az álláspontok?

Mit mutatott meg az Európai Parlament általános vitája?

A vita az erőfelmérés jegyében telt: minden politikai oldal nyilvánossá tette a pozícióját, de mindenki egyfelől az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EU jog), másfelől az Európa Tanács (jogállamiság) 2013 júniusi jelentésére vár.

A magyar kormány képviselője nem szólalt fel a vitában.

A tagállamokat képviselő ír elnökség lényegében kitért az állásfoglalás elől. Egyfelől jelezte, hogy a tagállamok (a Tanács) még nem vitatta meg a magyar alkotmányosság kérdését, így nincs felhatalmazása e kérdésről beszélni. Másfelől teljes mértékben támogatta a Bizottság folyamatban lévő eljárásait és vizsgálatát – amelyek azonban mág nem zárultak le.

A nagy kérdés még nem dőlt el: az Európai Néppárt nyilvánosan nem fordult szembe a Fidesszel, ami a helyzet átmenetiségét mutatja. E kérdésben a júniusi konkrét vizsgálati eredmények hozhatnak változást.

Végül politikai, érzelmektől fűtött vitának lehettünk tanúi, amelyet jól jellemzett, hogy jóllehet a frakciók előzetesen megegyeztek, hogy ezúttal nem lesznek spontán, kék kártyás kérdések, Szájer József az antiszemitizmus vádja miatt mégis kérdezte az osztrák szocialista Hannes Swobodát arról, hogy a kormány intézkedett az »Adj gázt« antiszemita rendezvény betiltásáról, és utalt az osztrák alkotmányozásra. Viszontválaszában Swoboda felháborodott a Viviane Reding ellen folyó hecckampányon, amely során őt az EU »pitbull«-jának titulálták.”