Az individualizmus tönkreteszi a magyarokat

„A demográfiai magatartásra hatással lehetnek a politikai rendszerek? Évtizedekig tartó kommunizmus, majd rendszerváltozás. Azt gondolná az ember, a demokratikus berendezkedés nagy levegővételre készteti a társadalmat, ehhez képes a folyamatok tovább folytatódtak. Miért nem reagált pozitívan a társadalom?

Ha a fontos demográfiai mutatók hosszú idősorait nézzük, akkor a rendszerváltozás nem mutatható ki, a folyamatok változatlanok. Létezik egy politikai narratíva, emellett ott van a társadalomnak a mindennapi élete is, amelyben az emberek olyanféle döntéseket hoznak, hogy költözzenek-e vagy sem vagy éppen vállaljanak-e gyereket. A mindennapi életnek van egy olyan dimenziója, amely nem függ az éppen uralkodó politikai viszonyoktól. Noha a gyes, a gyed és a családi pótlék rendszere igyekezett olyan jogi és intézményi környezetet kialakítani, amelynek ösztönzőleg kellett volna hatnia, valami mégiscsak hiányzott a mentális környezetből ahhoz, hogy egy a népesedés szempontjából dinamikus társadalom alakuljon ki.

Az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek lehet komolyabb hatásuk a következő években? Látjuk, hogy vannak kiugrások, de nyilván tendencia a lényeg.

Drámai hatásuk volt a Bajnai-kormány családpolitikát érintő intézkedéseinek. Annak volt következménye a 2011-es történelmi minimumnak nevezhető születésszám. Az Orbán-kabinet által bevezetett családi adókedvezmény és más intézkedések nagyon fontosak, de sajnos mindez nagyon depresszív környezetbe érkezett, így egyelőre csak arra volt elég, hogy a születésszámot visszaemelje a Bajnai-kormány előtti szintre.

Elképzelhető, hogy jelenlegi kínjaink és a depresszív mentális állapot annak is következménye, hogy a társadalom nagy része mind a mai napig a rendszerváltozás vesztesének éri magát, és ez szivárog át az élet különböző területeire, s zárt szerkezet jött létre?

A társadalomnak különböző szintjei vannak. A nyolcvanas évek első felétől léteznek megbízható adataink arról, hogy a magyar társadalomnak milyen értékrendje van. Miközben a politika szintjén kollektivista társadalmat igyekeztek megfesteni, aközben létrejött az egyik legindividualistább társadalom. Erre akár büszkék is lehetnénk, de ha a jelenség eléri azt a szintet, amikor már a kooperáció, a társadalmiság kerül veszélybe, amellett nem szabad elmenni. Hányan gondolkodnak ebben a társadalomban három nemzedékkel előbbre?”