Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

Drámai hatásuk volt a Bajnai-kormány családpolitikát érintő intézkedéseinek is. Interjú.
„A demográfiai magatartásra hatással lehetnek a politikai rendszerek? Évtizedekig tartó kommunizmus, majd rendszerváltozás. Azt gondolná az ember, a demokratikus berendezkedés nagy levegővételre készteti a társadalmat, ehhez képes a folyamatok tovább folytatódtak. Miért nem reagált pozitívan a társadalom?
Ha a fontos demográfiai mutatók hosszú idősorait nézzük, akkor a rendszerváltozás nem mutatható ki, a folyamatok változatlanok. Létezik egy politikai narratíva, emellett ott van a társadalomnak a mindennapi élete is, amelyben az emberek olyanféle döntéseket hoznak, hogy költözzenek-e vagy sem vagy éppen vállaljanak-e gyereket. A mindennapi életnek van egy olyan dimenziója, amely nem függ az éppen uralkodó politikai viszonyoktól. Noha a gyes, a gyed és a családi pótlék rendszere igyekezett olyan jogi és intézményi környezetet kialakítani, amelynek ösztönzőleg kellett volna hatnia, valami mégiscsak hiányzott a mentális környezetből ahhoz, hogy egy a népesedés szempontjából dinamikus társadalom alakuljon ki.
Az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek lehet komolyabb hatásuk a következő években? Látjuk, hogy vannak kiugrások, de nyilván tendencia a lényeg.
Drámai hatásuk volt a Bajnai-kormány családpolitikát érintő intézkedéseinek. Annak volt következménye a 2011-es történelmi minimumnak nevezhető születésszám. Az Orbán-kabinet által bevezetett családi adókedvezmény és más intézkedések nagyon fontosak, de sajnos mindez nagyon depresszív környezetbe érkezett, így egyelőre csak arra volt elég, hogy a születésszámot visszaemelje a Bajnai-kormány előtti szintre.
Elképzelhető, hogy jelenlegi kínjaink és a depresszív mentális állapot annak is következménye, hogy a társadalom nagy része mind a mai napig a rendszerváltozás vesztesének éri magát, és ez szivárog át az élet különböző területeire, s zárt szerkezet jött létre?
A társadalomnak különböző szintjei vannak. A nyolcvanas évek első felétől léteznek megbízható adataink arról, hogy a magyar társadalomnak milyen értékrendje van. Miközben a politika szintjén kollektivista társadalmat igyekeztek megfesteni, aközben létrejött az egyik legindividualistább társadalom. Erre akár büszkék is lehetnénk, de ha a jelenség eléri azt a szintet, amikor már a kooperáció, a társadalmiság kerül veszélybe, amellett nem szabad elmenni. Hányan gondolkodnak ebben a társadalomban három nemzedékkel előbbre?”