Feltevésünk a közösségi oldalak felhasználóinak önidealizálásáról csak korlátozottan érvényes.
„Közösségi oldalak adatlapjai és kommunikációs stílus
Gyakran felvetődik, hogy a Facebookon és a többi közösségi oldalon önmagunk idealizált képét mutatjuk be, és nem az igazi személyiségünket. Ezt 2009-ben vizsgálták 236 német és amerikai egyetemista bevonásával. Egyrészt kitöltöttek egy személyiségtesztet, másrészt megadtak egy leírást az ideális önmagukról (»Írd le, hogy legszívesebben milyen lennél!«), továbbá független megfigyelők értékelték őket az adatlapjaik alapján. Ez utóbbi értékelések közelebb álltak a személyiségtesztek eredményeihez, mint az ideális énről szóló leíráshoz. Vagyis inkább hihetünk egy közösségi oldalon létrehozott profilnak, mint az adott illető saját ideális énjéről adott leírásnak. Tehát feltevésünk a közösségi oldalak felhasználóinak önidealizálásáról csak korlátozottan érvényes.
Ám az adatlapokon túl a kommunikációs stílusokat is elemezték már abból a szempontból, hogy a megtévesztés milyen formáival járnak együtt. Jean D.M. Underwood és munkatársainak kutatása (2010) szerint az aktív felhasználók (az alanyok itt is egyetemisták voltak) három alapvető csoportját különböztethetjük meg az interakcióik stílusa alapján. Az önreklámozókat (broadcasters), a kapcsolatápolókat (communicators) és azokat, akik mindkét csoportba besorolhatóak. Mind a három csoportban megvan a maga helye a megtévesztésnek. A kapcsolatápolók interakciós stílusa a közösség összetartásának az erősítése érdekében megengedően viszonyul a közösség javát szolgáló, mások számára ártalmatlan »udvariassági« füllentésekhez, míg a többiek az önreklámot, az énfelnagyítást elősegítő formáit alkalmazzák a megtévesztésnek, felnagyítják fontosságukat, eltúlozzák teljesítményeiket és képességeiket, legfőképp saját érdekeiket szem előtt tartva.”