Csillagosok

„Vissza a vörös csillaggal és a sarló-kalapáccsal, követeli a létszámban és képességben szánalmassá zsugorodott szoclib tábor szócsöve. A kommunizmus 100 millió halálos áldozatának emlékén tapos a Magyar Narancs vezércikke, csak hogy a fertelmes bűnben érintett eszmetársait múltuk szutykából mosdassa. (...)

Ugyanis, szól az elsöprőnek szánt vád, idehaza Antall József agyából pattant ki a politikai erővel is bíró gondolat, hogy a kommunizmus a maga százmillió halálos áldozatával a földkerekség egyik, ha éppen nem a legkártékonyabb diktatúrája volt. És mint ilyennek – horribile dictu – éppúgy ott a helye az emberiség történetének leggyászosabb melléktermékeit gyűjtő szemétdombján, miként a többi, hasonlóan pusztító szellemi-politikai törekvésnek, mint például a holokausztnak!

És már el is érkeztünk a minimális agyi teljesítményt felmutatni sem tudó, a szerkesztőségi álláspont mögött névtelenül megbúvó szerző súlyos mentális zavart jelző alapgondolatáig: aki ezen diktatúráktól egyenlő távolságot kívánna tartani, az nem egyebet üzen, mint hogy »ti (komcsik, zsidók, libsik, balosok) kussoljatok. Nem ugathattok, hisz ti meg a komcsit csináltátok: két légy egy csapásra, egyrészt a felelősség elhárítása, másrészt menlevél ordas eszméket valló szövetségeseinknek.«

Mindezen agyi, logikai bakugrásokból pedig a lap híveinek kívánalma is egyenesen kikövetkeztetik: hogy tudniillik az önkényuralmi jelképeket tiltó törvényből a sarlót és a kalapácsot azonnali hatállyal, vagyis rögtön, ki kell venni! Mert – és most figyeljen a kedves olvasó! – szerintük az emberek milliárdjait ma is zsarnoki uralmuk alatt tartó, élő és viruló kommunista rendszerekével szemben, a hatvannyolcadik éve a föld színéről végérvényesen eltakarított náci hatalmi alakulatok jelképei igenis reális veszélyt jelentenének a társadalomra!”