HTC One teszt

„Szokás szerint egy ízléses, elegáns, minőséget sugárzó terméket rakott le az asztalra a tajvani gyártó, kérdés, hogy ez képes lesz-e feltámasztani a hajdan jobb napokat látott gyártót. Ha maga a termék az igen válaszra mutat, kétséget ébreszt, hogy a március 9-i ígért boltokba kerüléshez képest 1,5 hónapot csúszik a One alkatrész-beszállítói problémák miatt. (...)

Összességében azonban a HTC One egy igazi csúcstelefon, de már nem a technológiai megszállottaknak célozva. A specifikáció ugyan szinte makulátlan, de az értéket egyáltalán nem a technikai részletek, mint inkább a stílus és a vizuális megjelenés képviseli. Az elődhöz képest nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy jobb az új verzió, főleg akkor, ha a tavalyi One X is megkapja a Sense 5-öt és a vele járó dizájnnyelvezetet (erre egyébként a HWSW információ szerint jó esély van). Szétszedni ezt sem lehet, sem bővíteni, a felhasználó eltávolítani csak a SIM-tartót tudja, illetve a microUSB-n és a jack porton kívül más csatlakozó sincs rajta.

A HTC One az, amit már három évvel ezelőtt a Sensation-nek is jelentenie kellett volna: egy kompromisszummentes, elegáns, tiszta, az operációs rendszert a háttérben tartó fogyasztói termék. Az ára is ehhez a képhez viszonyul, 180-200 ezer forintos áron debütálhat hazánkban, ami már az iPhone 5 árszintje, ez bizonyára sokakat elriaszt majd a vásárlástól. A drága mobileszköz működhet státusszimbólumként, az igényes alumínium önmagában garantálja ezt az érzetet, de a kijelző, a Sense új stílusa, a divattal szembemenő kameraspecifikáció és az apró, talán említésre sem méltó kis finom részletek mind azt üzenik a leendő tulajdonosoknak, hogy valahol mégis csak megéri az árát.”