Jó volna hinni abban, hogy történelmünk során az ember, az emberiség pallérozódott, civilizálódott, emberségesebbé vált.
„Kezdem.
- Hiszek abban, hogy az ember legszentebb kötelessége az, hogy megpróbálja enyhíteni az élőlények (állatok és emberek) szenvedését.
- Jó volna hinni abban, hogy történelmünk során az ember, az emberiség pallérozódott, civilizálódott, emberségesebbé vált. Jó volna hinni, hogy ma kevesebb szenvedés van a világban, mint volt mondjuk száz vagy ezer évvel ezelőtt. Ha a tudomány eredményeire gondolunk, örülhetünk. Ha a »véres huszadik századra« gondolunk, a két világháborúra, a haláltáborokra, Kambodzsára, Szudánra, a három-négy milliárd mély nyomorban élő emberre, az életterüket elvesztő, éhen haló állatok milliárdjaira, akkor sírhatunk.
- Hiszek abban, hogy keresni lehet és kell az igazságot. De nem vagyok biztos abban, hogy az ember valaha is megfejti majd a világmindenség, az élet, a lét, a léten túli tartomány végső titkait.
- Hiszek abban, hogy az élet veszélyes, de nagyszerű kaland. Annak ellenére, hogy az élet rövid, törékeny és az ember halandó.
- Bár újra és újra megrendül ez a hitem, ha arra a kegyetlen igazságtalanságra gondolok, hogy e kalandból eleve s örökre kizárattak s kizáratnak emberek és embermilliók, milliárdok. Az éhhalált halt csecsemők, megvakuló, lázban elpusztuló gyerekek, fogyatékkal születettek, háborúban, polgárháborúban megkínzottak és meggyilkoltak, mély nyomorban senyvedők.
- Hihet-e ez ember az emberekben? Milliárdnyi példája van az emberi jóságnak. De megszámlálhatatlanul sok példája van az emberi gonoszságnak, kegyetlenségnek is.”
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint a magyar közoktatás képes a nemzetközi tudományos csúcsteljesítményekhez szükséges alapokat megteremteni, és kiválasztani a tehetségeket.
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
Emléke adjon hitet és erőt ahhoz a felismeréshez, hogy mi is képesek lehetünk magunk körül egy szebb és jobb világot teremteni. Koltay Gábor írása.
A kérdés, hogy az Országgyűlés hajlandó lesz-e tudomást venni arról, hogy van nemzeti minimum ebben az országban, s megteremti-e az ezt leképező politikai minimumot. Győri Enikő írása.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Ivan Krasztev a Partizán műsorában kijelentette, hogy egy ekkora váltás „rengeteg változást” tesz lehetővé. A kérdés az, hogy mennyi időt ad magának a magyar társadalom, hogy eldöntse mit akar.
Varga Mihály is megszólalt az ügyben.
