A közérdekű adatok nyilvánosságát garantáló törvény volt az alapja szinte minden oknyomozó cikknek az elmúlt években.
A Főszerkesztők Fóruma, a magyar sajtó etikai önszabályozó kezdeményezése hatalmas visszalépésnek és rendkívül aggasztónak tartja a ma sürgősséggel elfogadott és mindössze egy nappal korábban beterjesztett törvényt, amely a közérdekű adatok megismerését korlátozza és támogatja mindazok szervezetek erőfeszítéseit, akik e jogszabály ellen emelik és emelték fel a hangjukat. Mivel a közönség érhető módon nem sokat tud a közérdekű adatigénylés intézményéről, következzen néhány mondat erről a sajtó számára alapvető jogszabályi eszközről.
A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, már a kilencvenes évek elején megszületett és azóta csak bővült törvény volt az elmúlt húsz év legnagyobb vívmánya a sajtó jogait illetően. Ez tette többek között lehetővé, hogy a közpénzek felhasználásáról a sajtó információkhoz jusson. Ez sokszor így sem ment könnyen, de a törvény bírósági úton kikényszeríthetővé tette a közérdekű adatok kiadását és a bíróságok általában a szerkesztőségeknek adtak igazat az ilyen perekben. A közérdekű adatok nyilvánosságát garantáló törvény volt az alapja szinte minden oknyomozó cikknek az elmúlt években, ezek nélkül az azóta meghiúsult sávolyi motorpálya-beruházás, az moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásának ügye és sok egyéb ügy nem lett volna bemutatható és így nem, vagy csak más eszközökkel és nehezebben bemutathatóak a jelen és a jövő közpénzekkel, közjavakkal történt visszaélései.
A most elfogadott törvény mellett felhozott látszólagos indokok között szerepel, hogy ez a kötelezettség terhet ró az adatgazdákra, tehát a különböző állami intézményekre és hivatalokra. A Főszerkesztők Fórumának véleménye szerint ez a teher nagyrészt abból származik, hogy az adatgazdák nem teszik önként nyilvánossá ezeket az adatokat, ahogy az természetes lenne, így azokat külön eljárásban kell kikérni. Ide tartozik az is, hogy a törvény korábban is elírta, hogy az adatok másolásának költségét az adatot igénylő meg kell térítse, ha az adatgazda azt kéri: az elmúlt hónapokban például így járt el az V. kerületi önkormányzat az Átlátszó.hu adatigénylésének ügyében, amikor több millió forint másolási költséget számított fel és amely költséget végül a bíróság 250 ezer forintra csökkentett.
Szintén visszatetsző az új jogszabály melletti indokok közül az, amely korlátozná a „visszaélésszerű” adatigényléseket, a túl gyakori vagy túl részletesnek ítélt adatigénylést értve ezen. E kitételből nyilvánvaló, hogy elsősorban a sajtó közpénzek felhasználását ellenőrző funkcióját kívánja a törvény korlátozni, hiszen a sajtó az, aki kötelességének megfelelően, rendszeresen igényel közérdekű adatokhoz hozzáférést. Azonban éppen az a közérdekű adatok nyilvánosságának funkciója, hiszen nem életszerű, hogy magánszemélyek külön-külön kérjék ki és ellenőrizzék a közpénzek felhasználását. Ezzel a módosítással a közérdekű adatok nyilvánossága csupán formailag létezik már, érdemben megszűntnek tekinthető.
A Főszerkesztők Fóruma ezért támogatja a Transparency International, a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor és az Átlátszó.hu nyílt leveleit, illetve a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének közleményét és az ügyben kifejtett álláspontját.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A bemutatott képeken a hatóságok által megtalált, külön csomagolt robbanóanyag, gyújtókapislik, detonáló zsinór, valamint a diverziós cselekmény előkészítéséhez szükséges eszközök láthatók.
Több országban is megpróbált beavatkozni a választásokba Brüsszel úgy, hogy az EU-s elitnek nem tetsző jobboldali politikai tartalmakat igyekezett cenzúráztatni a közösségi platformokkal. Cenzúra felülről, a jobboldaliak démonizálása. Erről szól az amerikai kongresszus februári jelentése. Mutatjuk.
Tudatos várakozás előzte meg a következő lépést.
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Át kellene gondolni a választójog, a cselekvőképesség és belátási képesség szabályait.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
