– A közszolgáltató cégek közül például a villamosenergia-ipari vállalatok a legutolsó lezárt pénzügyi évben, 2011-ben ugyan valóban nyereségesek voltak, azonban a lakossági- és különböző egyéb fogyasztókat ellátó, hatósági árakkal működő egyetemes szolgáltatói piacon már akkor, a rezsicsökkentés előtt is veszteséget könyveltek el. Nem igaz tehát, hogy »erkölcstelen« extra-profitok miatt magasak az energiaárak.
– Állami szabályozással utólagosan módosítanak szerződéseket, feltételeket, lehetetlenítenek el ezzel vállalatokat. Ez rombolja a bizalmat, az ország megítélést, a befektetői hangulatot, ezeken keresztül közvetetten pedig a GDP növekedésre is negatívan hat.
– Nehezen érthető a kormány azon hosszú távú célja is, hogy állami tulajdonban tudja az energetikai vállalkozásokat. Egyrészt – véleményem szerint egyértelműen – az állam a legtöbb esetben rossz gazda. Nincs meg a kellő szaktudása, tapasztalata, nincsenek meg a kellő erőforrásai, emellett pedig a gazdasági szempontok mellett erősen szerepet játszanának a politikai szempontok is, ami szinte minden esetben rontja a hatékonyságot és növeli a költségeket.”