Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Csak diktatúrák és féldemokráciák engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egy-egy kisebbségre – akár hivatásrend alapján szervezett kisebbségre – alapozzák hatalmukat.
„A trafikos lenyúlásról, átverésről sokan írtak. Most arról, hogy ez hogyan illeszkedik a Fidesz fasiszta fordulatába. Figyelem! Nem nácizmusról beszélek, hanem a fasizmus klasszikus – olasz, spanyol, portugál, Horthy-féle – korporatista formájáról. A feladat: a társadalom teljes behálózása, más szóval az önkényuralmi rendszer társadalmasítása. A Fidesz önleleplező módon maga is »Nemzeti Együttműködés Rendszerének« (NER) nevezte el a rezsimet.
Még a kemény diktatúrák is igyekezni szoktak erősíteni társadalmi támogatottságukat, nem alapoznak mindent az elnyomásra. A támogatás elnyerésének, megtartásának három legfőbb eszköze a köznevelés, a kormánypropaganda és a hatalomhoz lojális társadalmi csoportok privilégiumokhoz juttatása: a szovjet rendszerekben a nomenklatúra, Szíriában az alaviták, Kadhafi Líbiájában az ezredes saját törzse: ki is tartottak még akkor is, mikor már minden elveszett. Ez is hűség.
A privilégium-osztás fokozatai – a demokráciától távolodó sorban – a jövedelemátrendezés, a vagyonhoz juttatás és az előjogok biztosítása. A vesztesek felől nézve ugyanez: túladóztatás, vagyonelkobzás, diszkrimináció.
Csak diktatúrák és féldemokráciák engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egy-egy kisebbségre alapozzák hatalmukat. A hivatásrendi alapon szervezett társadalom ennek hatékony, féldemokratikus, mondhatni az európai és hazai hagyományba illeszkedő alfaja.”