„A Fidesz láthatólag két irányban próbálja áttörni az etnikai elkülönítés tilalmának korlátait: egyrészt az egyházi fenntartású (szegregált) intézményekben, másrészt a »felzárkóztatás« örve alatt. A program mindkét vonalon ugyanaz persze, de az érv- és fogalomkészlet eltér egymástól. Az egyház valami olyan többletet ad a maga Istentől való küldetése révén, hogy ténykedése fölötte áll minden emberi értékelésnek, így a közoktatási intézményeken keresztül folytatott »cigánypasztoráció« esetében sem releváns szempont az elkülönítés tilalma - nagyjából így foglalható össze az egyházi érvelés lényege. A nyíregyházi Huszár-telepi iskola újraindítása miatt indított deszegregációs per esetében ez alperesi érvelésként konkrétan így néz ki: a szülők választása volt, hogy egyházi iskolába adják a gyereküket, ez pedig a vallásszabadság hatálya alá tartozó kérdés; ergo, ha a bíróság megszüntetné a nyíltan szegregáló gyakorlatot folytató iskolát, akkor ebben az alkotmányos alapjogában korlátozná a szülőket. (Az érvelés premodern szépségéhez képest apróság, hogy mindössze két család vallotta magát görögkatolikusnak. A többség ennél sokkal prózaibb okból: a közelség miatt választotta az újraindított telepi iskolát.)
Hasonlóképp próbálja relativizálni a szegregáció tilalmát a miniszter kedvenc kifejezése, a felzárkózás/felzárkóztatás. Hogy pontosan mi is a tartalma ennek, hogy milyen oktatáspolitikai koncepciót takar, az sajnos most sem derült ki. A miniszter tanúvallomása egy pontján kisfiús mosollyal bevallotta, hogy afféle »amatőr nyelvújítóként« ő maga kreálta a »társadalmi felzárkózás« kifejezést, mert nem talált az elképzeléseinek megfelelőt a szakpolitikák bevett terminológiájában. Bár Balog kedvtelve szokta magyarázni, mekkora újdonság a műveltetető képző elhagyása a kifejezésből – »így az egyén felelőssége is előtérbe kerül« – mostani vallomásában mégis gyakran az eredeti, az elmúlt évtizedekben kissé leharcolt formát, a »felzárkóztatás«-t használta. Hogy majd az egyházi iskola előbb felzárkóztat, és fölkészít arra az élet-halál harcra, ami a többségi közegben várja a gyerekeket. Hiszen – érvel a miniszter – mit hozott az integráció eddig ezeknek a telepi gyerekeknek? Csupa kudarcot. Jöjjön inkább a felzárkózás. Külön – ez a Balog-i gondolatmenet lényege.”