Arról kellene polkorrekten döntenie, hogy hét-nyolc, csoportba verődött roma látványa joggal kelt-e félelmet elit klublátogatókban.
A székely agyafúrtság mellett a NOL szerint Szolnokon felvillant a speciálisan cigány lelemény is. Három cigány legények, nem kevesebbet vettek a fejükbe, minthogy portaszolgálatra szegődnek a helyi menő bárba. Annak rendje s módja szerint jelentkeztek a főnöknél, mondván, hogy ők is szívesen állnának izompólóban a bejáratnál. Rövid úton megkapták a „majd értesítjük” választ; de őket nem olyan fából faragták, hogy csak úgy útilaput kössenek a talpukra. Bár faragták volna, nem ülnének közel három éve előzetesben az ügy miatt.
De hát nem faragták, s hosszas gondolkodás után arra jöttek rá, hogy őket igazából nem komálja senki. Ám ha már így alakult, kovácsolnak ők előnyt ebből a nem komálásból, azzal nagy rendszerességgel elkezdték látogatni barátaik körében az említett vendéglátó helyet. A biztonsági kamera felvételei szerint csendesek voltak: iszogattak, fizettek is az italért, nem inzultálták a vendégeket, alig esett a cigány közösségben megszokottnál hangosabb szó köztük. A vádirat szerint viszont a vádlottak bűnszövetségben, súlyos fenyegetettséggel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletét valósították meg.
A főnökből ugyanis hamar előbújt a botcsinálta szociológus, s rájött, hogy ha az egységnyi vendégsereg összetételében a 10 százalékot meghaladja a cigányok aránya, akkor a magyarok elkerülik a helyet, a boltnak pedig fuccs. Ez zsarolás – gondolta magában a vállalkozó, és szaladt a bíróságra.
Nem lennék most a bíró helyében. Mert ugye arról kellene polkorrekten döntenie, hogy hét-nyolc, csoportba verődött roma látványa joggal kelt-e félelmet elit klublátogatókban. Ez lehet ugyanis az alapja a kényszerítés vagy zsarolás vádjának. A ténylegesen megalapozott félelemérzet és a szimpla cigányfóbia közé a jogalkalmazói verdikt nem tehet egyenlőségjelet. Ugyanakkor erőst feltételezhető, hogy a megidézett szolnoki vendéglősök által megfogalmazott 10 százalékos axióma akkor is megáll, ha senkinek sem citerázik a térde.
Nagyjából ez a bűvös 10 százalék lehet egyébként az átlagos iskolai integráció önként vállalt választóvonala is. E fölött csak az nem viszi el a gyermekét másik iskolába, aki nem tudja (mert nincs a közelben másik vagy nem képes megfizetni azt). Ha valóban helytálló a tényállás fenti ismertetése, a bírói ítélet precedens értékű lesz.
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
A droghasználat nem „roma probléma”, hanem társadalmi egyenlőtlenségekkel összefüggő jelenség.
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint a magyar közoktatás képes a nemzetközi tudományos csúcsteljesítményekhez szükséges alapokat megteremteni, és kiválasztani a tehetségeket.
Pócs Úr! A legalja szintet hozza, ami nem meglepő.
Ruszin-Szendi Romulusz megsértődött a fideszes képviselő egyik korábbi videóján.
Az ukrán elnöki hivatal korábbi vezetőjét két hónap előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság korrupciós vádak miatt.
Az elmúlt napok kristálytisztán bizonyították azt, hogy a függetlenobjektivitás öndefiníciója mennyire képmutató hozzáállás volt.
Minderről és a generációs szegénység évtizedek óta sikertelen felszámolásáról is szó esett az Apor Vilmos Katolikus Főiskola által rendezett konferencián. Setényi Jánost, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőjét kérdeztük az elhangzottak kapcsán.
