Arról kellene polkorrekten döntenie, hogy hét-nyolc, csoportba verődött roma látványa joggal kelt-e félelmet elit klublátogatókban.
A székely agyafúrtság mellett a NOL szerint Szolnokon felvillant a speciálisan cigány lelemény is. Három cigány legények, nem kevesebbet vettek a fejükbe, minthogy portaszolgálatra szegődnek a helyi menő bárba. Annak rendje s módja szerint jelentkeztek a főnöknél, mondván, hogy ők is szívesen állnának izompólóban a bejáratnál. Rövid úton megkapták a „majd értesítjük” választ; de őket nem olyan fából faragták, hogy csak úgy útilaput kössenek a talpukra. Bár faragták volna, nem ülnének közel három éve előzetesben az ügy miatt.
De hát nem faragták, s hosszas gondolkodás után arra jöttek rá, hogy őket igazából nem komálja senki. Ám ha már így alakult, kovácsolnak ők előnyt ebből a nem komálásból, azzal nagy rendszerességgel elkezdték látogatni barátaik körében az említett vendéglátó helyet. A biztonsági kamera felvételei szerint csendesek voltak: iszogattak, fizettek is az italért, nem inzultálták a vendégeket, alig esett a cigány közösségben megszokottnál hangosabb szó köztük. A vádirat szerint viszont a vádlottak bűnszövetségben, súlyos fenyegetettséggel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletét valósították meg.
A főnökből ugyanis hamar előbújt a botcsinálta szociológus, s rájött, hogy ha az egységnyi vendégsereg összetételében a 10 százalékot meghaladja a cigányok aránya, akkor a magyarok elkerülik a helyet, a boltnak pedig fuccs. Ez zsarolás – gondolta magában a vállalkozó, és szaladt a bíróságra.
Nem lennék most a bíró helyében. Mert ugye arról kellene polkorrekten döntenie, hogy hét-nyolc, csoportba verődött roma látványa joggal kelt-e félelmet elit klublátogatókban. Ez lehet ugyanis az alapja a kényszerítés vagy zsarolás vádjának. A ténylegesen megalapozott félelemérzet és a szimpla cigányfóbia közé a jogalkalmazói verdikt nem tehet egyenlőségjelet. Ugyanakkor erőst feltételezhető, hogy a megidézett szolnoki vendéglősök által megfogalmazott 10 százalékos axióma akkor is megáll, ha senkinek sem citerázik a térde.
Nagyjából ez a bűvös 10 százalék lehet egyébként az átlagos iskolai integráció önként vállalt választóvonala is. E fölött csak az nem viszi el a gyermekét másik iskolába, aki nem tudja (mert nincs a közelben másik vagy nem képes megfizetni azt). Ha valóban helytálló a tényállás fenti ismertetése, a bírói ítélet precedens értékű lesz.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Véget ért az 5 éves per, Salvini felmentését az olasz bíróság jogerősen megerősítette, Orbán Viktor pedig üdvözölte az ítéletet.
Minden napra jut egy kataton őrjöngés Nárcinál. Most épp egy újságot akar bezúzatni.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
A Tisza Párt elnöke gyors döntésre szólította fel a bíróságot.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
