Kelthet-e félelmet a mulató cigány?

2013. április 03. 11:48

Arról kellene polkorrekten döntenie, hogy hét-nyolc, csoportba verődött roma látványa joggal kelt-e félelmet elit klublátogatókban.

2013. április 03. 11:48
Ambrus Balázs
Mandiner

A székely agyafúrtság mellett a NOL szerint Szolnokon felvillant a speciálisan cigány lelemény is. Három cigány legények, nem kevesebbet vettek a fejükbe, minthogy portaszolgálatra szegődnek a helyi menő bárba. Annak rendje s módja szerint jelentkeztek a főnöknél, mondván, hogy ők is szívesen állnának izompólóban a bejáratnál. Rövid úton megkapták a „majd értesítjük” választ; de őket nem olyan fából faragták, hogy csak úgy útilaput kössenek a talpukra. Bár faragták volna, nem ülnének közel három éve előzetesben az ügy miatt.

De hát nem faragták, s hosszas gondolkodás után arra jöttek rá, hogy őket igazából nem komálja senki. Ám ha már így alakult, kovácsolnak ők előnyt ebből a nem komálásból, azzal nagy rendszerességgel elkezdték látogatni barátaik körében az említett vendéglátó helyet. A biztonsági kamera felvételei szerint csendesek voltak: iszogattak, fizettek is az italért, nem inzultálták a vendégeket, alig esett a cigány közösségben megszokottnál hangosabb szó köztük. A vádirat szerint viszont a vádlottak bűnszövetségben, súlyos fenyegetettséggel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletét valósították meg.

A főnökből ugyanis hamar előbújt a botcsinálta szociológus, s rájött, hogy ha az egységnyi vendégsereg összetételében a 10 százalékot meghaladja a cigányok aránya, akkor a magyarok elkerülik a helyet, a boltnak pedig fuccs. Ez zsarolás – gondolta magában a vállalkozó, és szaladt a bíróságra.

Nem lennék most a bíró helyében. Mert ugye arról kellene polkorrekten döntenie, hogy hét-nyolc, csoportba verődött roma látványa joggal kelt-e félelmet elit klublátogatókban. Ez lehet ugyanis az alapja a kényszerítés vagy zsarolás vádjának. A ténylegesen megalapozott félelemérzet és a szimpla cigányfóbia közé a jogalkalmazói verdikt nem tehet egyenlőségjelet. Ugyanakkor erőst feltételezhető, hogy a megidézett szolnoki vendéglősök által megfogalmazott 10 százalékos axióma akkor is megáll, ha senkinek sem citerázik a térde.

Nagyjából ez a bűvös 10 százalék lehet egyébként az átlagos iskolai integráció önként vállalt választóvonala is. E fölött csak az nem viszi el a gyermekét másik iskolába, aki nem tudja (mert nincs a közelben másik vagy nem képes megfizetni azt). Ha valóban helytálló a tényállás fenti ismertetése, a bírói ítélet precedens értékű lesz.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 112 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MérlegElőd
2013. április 06. 19:31
Jó! ...akkor megegyeztünk. :-DDD
incze
2013. április 04. 01:51
Arról is kellene mindenekelőtt polkorrekten dönteni, hogy a kelthet-e félelmet - zsidókban ... (hosszú lista egy sor törvény által tiltott tevékenységgel) - cigányokban ... (hosszú lista ...) - melegekben ... (hosszú lista...) - ... - ... És amikor mindezt megválaszoltuk, akkor azt még el lehet dönteni, mileőtt a szező nívós problémájára választ adunk, hogy a csoportos mulatást tiltja-e törvény.
Wazze
2013. április 03. 19:09
"ugye arról kellene polkorrekten döntenie, hogy hét-nyolc, csoportba verődött roma látványa joggal kelt-e félelmet" NEM! Nem polkorrekten... Hanem az igazságnak megfelelöen! Már qrvára elegem van a polkorrektedésböl! Igenis! Annak a helynek, ahova a cigók beveszik magukat, fuccs! Roló! Gondolom ezt nem akarta a tulaj sem... (Ki a fasz akarná?! Ha a hvg- s pöcs úgy gondolja, vegye magához az egész családot, aztán naphosszat szeretgetheti öket!)
MérlegElőd
2013. április 03. 16:51
Ugyan hagyjad! Gátlástalan, mint a példaképei.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!