Befejezetlen forradalom

„Bár Chávez államosításait valóságos világbotrány kísérte, valójában csak a felszínt kaparta meg, mert a 80-as és a 90-es évek privatizációi jóval nagyobb csendben és arányban mentek végbe, mint a fordított és félbemaradt folyamat. Köztük az ország aranytojást tojó tyúkjáé, az állami, majd nagyrészt privatizált, aztán ismét visszavett olajcégé, a PDVSA-é. Itt kell megjegyezni, hogy az ideológiailag eklektikus, alapvetően baloldali Chávez fő ellenségéhez, az Egyesült Államokhoz való viszonyát a kölcsönös függőség jellemezte, de az olajszállítmányok terén mindkét fél buzgón kereste az új vevőt/eladót. Chávez a termőföldeknek is csak a töredékét szerezte vissza, a túlnyomó többség most is magánkézben van. A választásait rendre megnyerő elnök valóságos falba ütközött, amikor 2007-ben, majd 2009-ben is előállt korlátlan újraválasztása ötletével, és még hívei nem kis része is nemet mondott a tervére. Chávez halála miatt a világ heteken belül újra Venezuelára fog figyelni, hiszen először tartanak választásokat karizmatikus elnöke nélkül, amely az általa félig-meddig felépített új rendszer tűzpróbája is.”