Itt volna az ideje, hogy a sajtó útján folytatott közéleti viták ne büntetőbíróságokon kössenek ki, személyiségi jogi polgári pereket közszereplők esetében pedig csak a tudatos hazugságok miatt kaphasson a nyakába a média. Az atlatszo.hu most nem adatot kér, hanem törvénymódosítást javasol.
„Az egyént sértő véleményekkel és állításokkal szemben a büntetőjogi védelem indokolatlan párhuzamosságot, visszás helyzeteket és felesleges munkát okoz a sértetteknek, a sajtónak és az államnak egyaránt. A rágalmazás és a becsületsértés mellett lényegében annyi szól, hogy azok a magyar büntetőjog hagyományos tényállásai. Márpedig, csak mert hozzászoktunk valamihez, még látni kell, hogy mikor kell túllépni rajta.
Attól, hogy a vélemény-nyilvánítás szabadsága kiemelt védelmet érdemlő alapjog, természetesen még korlátozható, ám fontos szempont, hogy a célra (azaz itt az egyén becsületének hatékony védelmére) alkalmas eszközök közül a jogalkotó biztos kézzel válassza ki a legkevésbé korlátozót. Eszköz viszont van bőven: ha valakiről olyan valótlan tényt állítanak, ami becsülete csorbítására alkalmas, az jelenleg három, egymással párhuzamosan is bejárható úton juthat el a bíróságra. A nem teljesített sajtó-helyreigazítási kérelme után szűk határidők mellett lefolytatható polgári pert indíthat, jóhírnevének sérelmére személyiségi jogi perben kártérítést (és az új Polgári Törvénykönyv jövő januári hatályba lépésétől sérelemdíjat) remélhet, és emellett emelhet magánindítványt rágalmazás miatt. A becsületsértő vélemény esetében ugyan helyreigazítás nincs, ám a sajtó útján elkövetett becsületsértés esetén itt is teljesen párhuzamos a polgári jogi és a büntetőjogi szankció.
A sértett természetesen jogos, jogosnak vélt, de legalábbis jogosnak mutatott felháborodásában gyakran minden lehetséges eljárást megindít. Pedig a büntetőeljárás már az ő szempontjából sem feltétlenül a leghatékonyabb megoldás, hiszen amellett kommunikációs szempontok (azaz lényegében az eljárás megbélyegző jellege) mellett nem sok szól. A büntetőügyben végül kiszabott pénzbírság ugyanis nem a sértetthez, hanem a költségvetésbe kerül, míg a polgári perben megállapított kártérítési összeg (és sérelemdíj) az őt illeti meg, ráadásul itt a kiadó (illetve a műsorszolgáltató) is kötelezett lehet, ami biztosabb teljesítést jelenthet. A polgári peres eljárások (a sajtó-, illetve a sajtó-helyreigazítási perek) jogi értelemben ettől függetlenül is mindent tudnak, amit egy magánvádas büntetőeljárásban el lehetne érni. (...)
Az atlatszo.hu által javasolt törvénytervezet szövege (PDF)
Tordai Csaba – Sepsi Tibor – Bodoky Tamás”
A törvénymódosítás létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely konkrét javaslatokkal segíti a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztatja.
Elfogadta a törvényt kedden az Országgyűlés.
Ami a Mediaworks-harcostársakkal történik, az szégyene a közösségünknek.
Bár a parlament tavaszi ülésszaka hétfőn véget ért, a kormány kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását öt előterjesztés megtárgyalására.
A Fásy család több sajtópert is megnyert a 444-gyel szemben az NKA-támogatások körüli állítások miatt.
Magyar Péter történelmi jelentőségűnek nevezte a törvénytervezetet, szerinte ezért nem kellett feladni semmit.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
