Az öregfiúk összejöttek bulizni - LGT-koncert, főpróba

„A koncert több mint háromórás, és bizony néha leül. Az a cappella előadott Egy elfelejtett szó kifejezetten jópofa így, de az És jött a doktor hosszú jamelése, az amúgy végig kitűnően éneklő Somló Tamás és Presser közös háromkezese a Boogie a zongoránban (a negyedik kéz mikrofont tart), a kisegítő zenészek zenés aláfestéssel történő bemutatása, a sok lírai dal (Gondolj rám, Álomarcú lány stb.) szép és jó, ám nem ad megfelelő ritmust. Solti János két (!) dobszólója ad ugyan, de abból meg nem kérnék, szerintem ugyanis a világ legöncélúbb könnyűzenei koncerteleme a dobszóló. Persze véletlenek nincsenek, dobszóló kell, mert addig Karácsony János átér az aréna egyik oldalára, hogy a közönségben énekeljen el két dalt egy szál gitárral, aztán fordulunk tovább, immár háttal a nagyszínpadnak, a keverőpult mögötti kisszínpadon ugyanis Solti nélkül játszik a másik három az úgynevezett Tabán-szettben, mert ilyen is van, azaz volt, illetve lesz (a fene ebbe az időzavarba). Itt említik meg, hogy a még Tabánabb érzés elérése érdekében lett volna fű a talpak alatt az arénában, de végül nem lett, mert balesetveszélyes.

A régi társra, Barta Tamásra méltó módon emlékeznek, a három Barta–Adamis-szerzeményt »közösen« játsszák: a zenekar a színpadon, a fantasztikus kezű és fiatalon méltatlan halált haló gitáros pedig a háttérben, a vásznon. A vetítés döntő részét egyébként archív filmfelvételek, valamint régi és még régebbi fotók teszik ki, leginkább a bandatagokról (díjnyertes kép: Karácsony nőnek öltözve lágyan Somló vállára hajtja fejét), illetve az Ő még csak most tizennégy alatt a címbeli korúnak tetsző rajongó leánykákról, sokunk örömére. E dalban a Barta Tamás-gitárverseny győztese, Enyedi Sándor is színpadra lép, és megmutatja, miért is ő nyert. Hiányérzet persze a három óra dacára is marad, nem szólt például a rádió, nem táncolt a Primadonna, és az Ezüst nyár sem akart eljönni, a Kicsit, a Nagyot, az Arthurt és az Indiánt pedig csak néhány néző hívogatta; az én ízlésemhez képest picit felülreprezentált volt a 80-as évek, és elfeledett az első két lemez. Persze csüggedésre nincs ok, lehet, hogy péntektől vasárnapig mindenki másképp csinálja.”