Lánczi András: A bosszúvágy és az irigység a két legpusztítóbb politikai fegyver, mert ellenségképző ereje van
De ki lehet politikailag sikeres? Mivel minden demokratikus választás maga a káosz, végül a szerencse is hozzáteszi a magáét.
Jobb, ha a szocialistáknak a rezsicsökkentésben kevés szavuk van, mert 2002 és 2010 között nem a csökkentésen dolgoztak, hanem brutális mértékben emelték az árakat. Interjú.
„A Fidesz-frakció a kormányzás első két évében az ország problémáira koncentrált, a következő kettőben az átlagemberek gondjaira kell összpontosítania, mondta, amikor Lázár Jánostól átvette a frakció vezetését. A rezsicsökkentés ezek körébe tartozik. A könnyítés után nem lesz olyan tétel, mint most a telefontársaságok vagy a pénzintézetek lépései, amit később az embereknek kell megfizetni?
A rezsicsökkentéssel a fizetendő összeg csökken. Mi elszántak vagyunk a rezsicsökkentésben – mondta Rogán Antal. – Ennek három oka van. Magyarország az az európai ország, ahol a rezsi a legnagyobb arányú összeget teszi ki. Ez nagyon nem stimmel. A másik, hogy nagyon durván emelkedtek a költségek, mert az előző kormányok nem fogták meg azokat. Jóval az infláció fölötti emelkedés volt. A harmadik ok: egy kétgyermekes család 73 ezer 600 forintot fizet rezsire egy hónapban. Ezt csökkenteni kell. Az aránya is, az összege is, az emelkedése is magas. Az előző két évben a féket húztuk be, nem engedtük az infláció fölé menni az emelések mértékét.
Akkor az nem igaz, szocialisták mondták, hogy az előző évek húsz százalékos növekedéséből tízet adnak most vissza?
Összekeverik a saját időszakukkal. Jobb, ha a szocialistáknak a rezsicsökkentésben kevés szavuk van, mert 2002 és 2010 között nem a csökkentésen dolgoztak, hanem brutális mértékben emelték az árakat.
Van akkora nyereségtartalom e szolgáltatásokon, ami elbírja a rezsicsökkentést: vagyis kisebb pénzeszsákon ülnek majd a külföldi tőkések? Vagy az ELMŰ-nek van igaza, aki szerint a nyereség nem fedezi a szolgáltatás költségeit.
A szolgáltatók mindig harcolni fognak a rezsi csökkentése ellen. Volt elvileg egy szolgáltatói szabadság. Kevés cég lépett be arra a piacra, hogy ne egy egyetemes szolgáltató, hanem egy versenypiaci szolgáltató legyen. Van egy komoly cég, aki ezzel próbálkozott. Ugyanonnan vásárolta a gázt, az energiát, nyereséget termelt, és képes volt a fogyasztóknak 5-8 százalékos árcsökkentést kínálni. A tíz százalékot ezeknek a cégeknek a profitja bőven elbírja. Hogy többet elbír-e, erről kell velük beszélgetni a jövőben. Meg fogjuk hallgatni őket, de nekünk szerintem a magyar családok oldalán kell állni. Követelni kell a költségek csökkentését.”