„A röghöz kötés közvetlenül az egyéni életvezetési stratégiák beszűkülését eredményezi. A külföldi munkavállalás ugyanis nem az ország elhagyásának, hanem a magyar közállapotokból való kilépésnek az opciója, gazdasági érvényesülés, stabil egzisztenciaépítés a politikai elköteleződés kényszere nélkül. A kormány azonban rázárja az országot a fiatalokra, és azt üzeni: akik nem kívánnak lemondani a középosztályi lét alapját jelentő továbbtanulásról, azok legszebb éveikben minden esetben kénytelenek lesznek részt venni az elutasított politikai elit által irányított és szabályozott játszmában. Mivel az exit nem lehetséges, marad a voice. Viszont ha a politikai részvétel, valamint az intézményekbe vetett bizalom és elfogadottság alacsony szintjét nézzük, kijelenthető, hogy már sokkal korábban és többen hagyták el az országot. Csak ők még mindig itt laknak.
A permanens tiltakozás nehezen megvalósítható, hiszen az aktivisták kifáradnak, akadozik a mobilizáció. A hallgatói mozgalom sikere azonban nem csak a szakpolitikai eredményessége vagy a tüntetés fenntartása mentén mérhető. A társadalmi mozgalmak esetében a kollektív cselekvés révén folyamatosan formálódik egy csoport közös identitása, megszilárdulnak a személyek közötti hálózatok, ami egy későbbi mozgósítás során értékes erőforrásnak bizonyulhat.