Gyakran előfordul, hogy a szakmai bizottság döntéseit úgy bírálják felül, hogy a pénzosztásnak legtöbbször Híd-közeli szervezetek legyenek a kedvezményezettjei. Interjú.
„Néhány héttel ezelőtt jelent meg a parameter.sk-n az a blogbejegyzésed, ahol a somorjai támogatásokat vesézted ki. Mi motivált, hogy ezzel a témával foglalkozz? Miért éppen Te, egy egyetemista írt erről?
A kisebbségi kulturális támogatások elosztásánál tapasztalható aránytalanságok olyannyira égbekiáltóak voltak, hogy az ügyet valakinek meg kell írnia. Mivel a regionálisan kompetens sajtó annak ellenére sem foglalkozott vele, hogy a téma élénk tárgya volt a helyi közbeszédnek, valakinek vállalkozni kellett a feladatra…
Egy 4,5 milliós keretről beszélünk, aminek kb. a felének az volt a rendeltetése, hogy a szlovákiai magyar kultúra fejlesztésére legyen felhasználva. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ennek a pénzcsomagnak akárcsak egy része is valami másra, például a pártok kliensrendszerének hízlalására legyen felhasználva. Úgy gondoltam, hogy a kirívó somorjai visszásságok nyilvánosságra hozása hozzájárulhat ahhoz, hogy az érintettek önreflexióra kényszerüljenek. (...)
Hogy látod, nagy vonalakban felvázolva mi a kisebbségi kulturális támogatások problémája?
A kultúra finanszírozásában nem az értékelvűség, hanem meghatározott politikai szempontok érvényesülnek. Gyakran előfordul, hogy a szakmai bizottság döntéseit pártérdekek mentén bírálják felül, úgy, hogy a pénzosztásnak legtöbbször Híd-közeli szervezetek legyenek a kedvezményezettjei. A konkrét döntéseket, pl. hogy X szervezett miért kapott mondjuk a szakmai bizottság 1 500 eurós döntését felülbírálva a kisebbségi kormánybiztos beavatkozása után 9 500 eurót, még soha senki nem magyarázta meg. Valószínűleg azért, mert nem is lehet őket megmagyarázni. Ahhoz, hogy a támogatásokból kizárjuk a pártérdekek érvényesülését, a rendszer depolitizálására van szükség. Nagy előrelépés lenne például, ha a szakmai bizottság döntéseit egy párt által jelölt hivatalnok nem bírálhatná felül szubjektív véleménye alapján, legfeljebb alaposan megindokolva. A bírálóbizottság összetétele is szerencsésebben alakulna és a nagyobb objektivitás irányába mutatna, ha tagjaikat nem egy politikai párt (vagy annak képviselője) jelölné, hanem pl. a civil szervezetek.”
Az idei európai parlamenti választás sorsdöntő a külhoni magyarság brüsszeli képviselete szempontjából. Az erdélyi és a felvidéki magyarok bejutása is erősen billeg. Öt évvel ezelőtt néhány száz szavazaton múlt, hogy megtartsa helyét az MKP politikusa, Csáky Pál, most az RMDSZ járhat hasonlóan, ha nem sikerül mozgósítania.
Az Oroszország elleni harcban a hardver és a szoftver is fontos.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Ami Nyugaton „történelmi siker”, az ebben a régióban őrültség.
A szlovák kormány jóváhagyta a problematikus medvék likvidálásáról szóló törvényjavaslatot.
A sérült férfit végül a családja szállította kórházba.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
