Lázár János további, legalább 30 százalékos gáz- és áramárcsökkenést szeretne 2014 nyaráig. A Fidesz láthatóan nagy reményeket fűz a rezsicsökkentéshez, a januári 10 százalék után tovább nyomná lefelé az árakat, és a fogyasztóknál emiatt jelentkező megtakarítást a számlákon is hangsúlyosan megjelenítteti az energiaszolgáltatókkal. Kérdés, hogy ezek az intézkedések kétségtelen szavazatszerző (-megtartó) potenciáljukon túl szolgálják-e az ország (ha tetszik: a nemzet) érdekeit, különösen a hosszú távúakat?
Az Eurostat adatai szerint a visegrádi országokban és Ausztriában így néztek ki a háztartási energiaárak 2011-ben:
Ország | Áram (EUR/kWh) | Gáz (EUR/kWh) |
Ausztria | 0,197 | 0,072 |
Csehország | 0,147 | 0,060 |
Lengyelország | 0,135 | 0,050 |
Magyarország | 0,155 | 0,057 |
Szlovákia | 0,171 | 0,051 |
A Europe's Energy Portal adatai alapján 2012-ben így alakultak ugyanezek a számok:
Ország | Áram (EUR/kWh) | Gáz (EUR/kWh) |
Ausztria | 0,201 | 0,064 |
Csehország | 0,149 | 0,055 |
Lengyelország | 0,145 | 0,044 |
Magyarország | 0,162 | 0,060 |
Szlovákia | 0,173 | 0,050 |
Látható, hogy térségi összevetésben a magyar energiaárak a magasabbak közé tartoznak, különösen, ha az egészen más gazdasági súlycsoportban focizó Ausztria adatait figyelmen kívül hagyjuk. Ha a 2011 és 2012 közötti árváltozásokat nézzük, azt látjuk, hogy a gáz mindenhol máshol olcsóbb, nálunk drágább lett a lakossági fogyasztók számára. Az lakossági áramár mindenhol emelkedett, de az emelkedés mértéke csak Lengyelországban haladta meg a magyarországiét.
Az energiaárak összehasonlíthatósága természetesen korlátozott, hiszen függnek például a különféle beszerzési források (belföldi/külföldi, atom-, szén-, vízerőműből származó, stb.) részesedésétől is az adott ország energiafogyasztásából. Ha ezt a szempontot az egyszerűség kedvéért figyelmen kívül hagyjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy akár részben indokolt is lehetett a januári 10 százalékos áram- és gázárcsökkentés, a további 30 százalékos rezsicsökkentés azonban teljesen irreális. Kérdés azonban, hogy a rezsi csökkentése mibe kerül az országnak, és milyen hatással van például az energiafüggetlenségünkre.
Az explicit költségek közül ismert, hogy a távhőszolgáltatókat 52 milliárddal kompenzálja a költségvetés. Emellett a rezsicsökkentés tízmilliárdos nagyságrendű adóbevétel-kieséssel is jár (aminek egy része a máshol jelentkező fogyasztás révén természetesen befolyik a költségvetésbe).