Ma van a köztársaság napja

A Köztársaság margójára Az új gazdasági mechanizmus 1968-ban kezdődött. Akkor úgy nézett ki, hogy lényeges változás fog beállni, mind társadalmi, mind gazdasági területen. Szerkezeti változással indult, de a 70-es évek elejére kifujt. A döntéshozók rájöttek, hogyan lehet állami vagyonból magán vagyont konvertálni. Ekkor kezdődtek el a külföldi bankszámlák feltöltése. Mindennek fedezésére találták ki a gmk-kat, a dolgozói részvételt, s ennek keretében alakultak az 51 %-os állami vállalatokon belül a KFT.-k. A 80-as években elindult a vadprivatizáció, a gazdasági vezetők szlogenje pedig az volt; nem érdekes mibe kerül, majd az állam helytáll. A 80-as évek végére az állami vállaltok, az ország a csődközelbe került. Ezt megfejelték a felvett hitellel, melynek a visszafizetési feltételeit már nem biztosította a gazdaság, viszont még megvolt a nemzeti vagyon 90 %-a. Ennek részbeni megszerzésére kellett a rendszerváltásnak nevezett mutyi. A devizaszámlákat felszabadították, növelték a turista devizakeretek, áruhiányt hoztak létre. Elindult a turista bevásárlás, amellyel egyesek százmilliókat tettek zsebre. Ezermilliárdokkal konszolidálták a bankokat, hogy eltüntessék a korábban felvett és részben magánvagyonná konvertált vállalati hiteleket. Kitalálták a 3 %-os egzisztencia hitelt – amikor a kereskedelmi bankok 20 %-feletti kamattal adtak hiteleket - és elkezdődött a dolgozói részvények, üzletrészek felvásárlása csökkentett értéken. Az állami vagyont privatizálták oly formában, hogy három forintból kettő kézen közön eltűnt. A 90-es évek elején megközelítőleg egymillió munkahely szűnt meg. Ekkor menekültek nagyon sokan rokkant nyugdíjba. Kormányzati részről pedig becsukták a szemüket, hogy ne keletkezzen a társadalomban feloldhatatlan feszültség. 1995-1996-ban megismétlődött a 10 évvel korábbi és ismét csak nagy áldozatok árán lehetett az országot konszolidálni és a gazdaságot talpon tartani. Ekkor került eladásra a teljes energia- és telekommunikációs szektor, s ekkor kaptuk a bokros-csomagot. Ez ugyan megakadályozta a csődöt, de a fizetőképes kereslet oly mértékben lecsökkent, hogy 4 év kellett mire visszaállt és a helyzet konszolidálódott. Ekkor azonban a nemzeti vagyon 70 %-a már eltűnt, iparágak szűntek meg, s helyüket sóval hintették be. A gyárakat, üzemeket a külföldi tőke a piacáért – bel- és külföldi piacáért – vásárolta meg a tényleges érték alatt. Aki jó időben jó helyen volt úgy privatizált az állami vagyonból kedvezményes hitellel, hogy a gazdasági egység készlete fedezte a vásárlás értékét. Sok esetben különböző állami támogatásokkal megfejelve, milliárdos haszonra tettek szert. Ezek a kiváló kereskedők, privatizálók most osztják az észt, s megmagyarázzák, hogy a 7,5 millió állampolgár felélte a nemzeti vagyont a 20 ezer milliárdos felvett hitelt, az előcsatlakozási és ezt követő uniós támogatásokat, közben a nagy jólétben saját magát is eladósította. Aki építkezett az tudja, ha a ház rossz alapokra épül előbb, vagy utóbb elkezd düledezni. Ez történt az ország esetében is. 1989-ben a kerekasztal tárgyalás során kezdték lerakni az alapokat. Az alapozók pedig az MSZP iránymutatásával az SZDSZ és MDF volt. Erre a roggyant alapokra épült fel az elmúlt 22 évben a fal, melyre már tető nem került és folyamatosan ázott, s ezermilliárdok mentek el a kifoltozására. Az ország többsége elszegényedett miközben egyesek 10-100 milliárdosokká váltak. Az országból a kivándorlás már a 90-es években elkezdődött és ezt követően csak növekedett. A nagyobb hullámok a 96-98, 2006-2007 és 2009 években jelentkeztek. A bajnai-csomag ugyancsak elindított egy hullámot, hiszen a csomag zöme a fizetőképes keresletet csökkentette, amely a belső fogyasztás, a termelés csökkenéséhez vezetett. A 2009 évi 6 %-ot meghaladó fogyasztás és termelés csökkenésnek – ha levonjuk az exportot, akkor ez megduplázódik – a következménye a további kivándorlás, amely ezt követően évekre rányomja bélyegét a gazdaságra, a társadalomra. Ahogy a francia elnök mondta, kérdezte és is mondom, kérdezem; Azok akarják orvosolni a bajokat, akik okozták, előidézték? Az az orvos, aki az egészséges fület operálja meg a beteg helyett, ne praktizáljon és ne oktasson.

Így van, Gordon, ma van, de ezt nem érted, olyan, mint az Internacionálé. Hiteles volnál, ha nem a te miniszterelnökséged idején zaklatta volna IN-Kal-os ork a kismamát és veszi el tőle a gyerek cumisüvegét, és nem alattad tartóztatnak le valakit március 15-én, mert kiplakátol 2 pontot a 12-ből. Libás torllok, nyomjátok a mínuszt, attól még igaz.

Nem túlzottan tisztelt (György helyett Gordon keresztnevét preferáló) honfitársam, Bajnai elvtárs! Kelmed rengetegszer osztja az erkölcsi intelmeket. Én azt gondolom, hogy előtte el kellene számolnia elvtárskelmednek a múltjával. A jobboldalinak egyáltalán nem nevezhető Átlátszó portál bizony csúnya dolgokat ír elvtárskelmedről. Forrás: http://atlatszo.hu/2012/10/15/kis-oligarchatarozo-bajnai-gordon/ Előbb, ha kegyeskedne azokat az ügyeket tisztázni...

Nem a jogok sérültek itt,hanem az agyatok! Legalább is a homloklebeny,mert az emlékezetetek nulla! Dehát mit reméljünk egy libától,akinek elverték a fejét? Már a nóta is erről szólt: "Oszt' nagyokat ütök a liba fejére,libuskám,ne menj a vetésbe!"