Mandoki: Az integráció a bevándorlók felelőssége
A Nyugatra „disszidált” rockzenész azt írja, mivel akkoriban egy szót sem beszélt németül, az első dolga volt, hogy minden szabad percében tanuljon németül.
Ez a nap 2005 óta ünnepnapja volt Magyarországnak, 2010 óta azonban egyre inkább emléknappá válik.
„Tisztelt Honfitársaim!
Ma van a köztársaság napja. Ez a nap 2005 óta ünnepnapja volt Magyarországnak, amelynek – a diktatúrák által meghatározott huszadik század után, a rendszerváltást követően – végre megadatott, hogy olyan államformában élhessen, amely a szabadság, az egyenlőség és a testvériség alapértékeire épül.
2010 óta azonban ez a nap egyre inkább válik emléknappá, mint ünnepnappá.
A kétharmados rezsim alatt sérült a szabadság. Ha csupán az egyik legfontosabb szabadságjogunkat, a sajtó szabadságát tekintjük: a Médiahatóság gyakran packázik a pályázókkal, a kormánnyal szemben kritikus médiumok helyzete ellehetetlenült, a hirdetők elfordulása piaci olvasottsági-hallgatottsági adatokkal nem magyarázható: az állam hirdetőként büntet és jutalmaz, a magánhirdetők pedig gyakran félelemből igazodnak a hatalom elvárásaihoz.
A kétharmados rezsim alatt sérült az egyenlőség elve. A kormány olyan választójogi rendszert erőltetett az országra, amely a hatalom mai birtokosainak kedvez, jogrendszerünk a kormánypárt aktuális érdekei szerint került átalakításra, az államigazgatás, de még a kultúra világában is csak azok maradhatnak pozícióban, akik lojálisak a rezsimhez, a közbeszerzéseket, nagyösszegű állami megrendeléseket a kormánypártok mögötti kiskirályok gazdasági érdekeltségei nyerhetik csak meg. A rezsim kegyeltjei az élet minden területén egyenlők az egyenlőbbeknél.
A kétharmados rezsim alatt sérült a testvériség, mai kifejezéssel a szolidaritás elve is. Az egykulcsos adó felmondta a tehetősebbek és a közösség támogatására szorulók közötti szolidaritást, a magánnyugdíj-megtakarítások állami elkobzása pedig felrúgta a nemzedékek közötti szövetséget is.
Az elmúlt két év nem abba az irányba hatott, hogy a magyarok összetartók legyenek, csak a megosztottságunk nőtt tovább.
Az Orbán-rezsim még az alaptörvényünk első soraiból is törölte és hátrább sorolta a ’köztársaság’ szót.
2014-ben ezért nemcsak kormány-, de korszakváltásra is szükség lesz, hogy Magyarország változást akaró polgárai egymással összefogva helyreállíthassák azt a politikai kultúrát, amely az egyenlő emberi méltóságot, a jogállamot és a hatalommegosztást tekinti a köztársaság alapjának.”