Lépéskényszer

„Novemberben megkérdeztük kerületi támogatóinkat, szimpatizánsainkat, akik jelentős aktivitással válaszoltak a feltett kérdésre, és mintegy 80-85 %-ban a később elutasított, párbeszédre, ellenzéki együttműködésre irányuló stratégia követésére buzdítottak úgy engem, mint helyi csoportunk tagjait is. Nem esett nehezünkre elfogadni javaslatukat, hiszen többségünk - így jómagam is - ezen az állásponton voltunk. Novemberben ez az irányzat alul maradt, s tavaly őszi döntését a kongresszusi küldöttek többsége hétvégén helyben hagyta. Azért kellett távoznom a pártból, mert nem tehetem meg, hogy helyi szinten a párt hivatalos stratégiájával ellentétesen érveljek, cselekedjek, és nem is tudom megtenni, hogy úgy építsek pártot, ápoljak kapcsolatot a választópolgárokkal, illetve kerületünk legkülönbözőbb közéleti szereplőivel, hogy közben olyan utat vázoljak föl nekik, melynek sikerességében magam nem hiszek.

Elfogadom és meg is értem az kongresszusi küldöttek többségének döntését. Az is egy út, amit ők választottak. Az ökopolitikai értékek, a zöld gondolkodás érvényesülését én - sokadmagammal - más úton látom megvalósíthatónak. A novemberben még a párton belül alapított Párbeszéd Magyarországért Platform tagjaival együtt ezért elhagytam a pártot. Új politikai közösség, egy a különutasság politikája helyett a társadalom különböző csoportjai közötti párbeszéd, együttműködés fontosságát előtérbe helyező párt építésébe kezdtünk.”