Külföldön tanulni jó dolog

„A magyar felsőoktatás legnagyobb problémája egyáltalán nem az, hogy fizetős-e vagy sem, hogy hány állami helyet nyitnak meg az adott évben, vagy hogy milyen a hallgatói érdekképviselet. Persze ezek is számítanak, de a legnagyobb bajok akkor is a minőséggel vannak. Nem, nem arra gondolok, hogy Nyugaton mennyire hiperszuper diplomákat vágnak az emberhez már akkor is ha csak benéz az ottani egyetemek tejben-vajban fürdetett kolbászból készült kerítésén. Nem is arra, hogy Nyugaton sok esetben olcsóbb tanulni, hogy idegen nyelvek fognak az ember agyába szivárogni. Ez mind mellékes. Én a tanári gárdára gondolok. Mert a felsőoktatás elsődleges feladata: elitképzés. És ki képzi a jövőbeli elitet? A jelenlegi elit. És milyen a jelenlegi hazai elit? Hát szar. Naugye.

Ha például a magyar társadalomtudományi képzést kellene egy képben összefoglalnom, az az lenne, hogy Bihari Mihály ül az ELTE-ÁJK egyik nagyelőadójában, és politológia címszó alatt alapigazságnak állít be olyan elméleteket, amiket még az ötvenes években dolgoztak ki. A nyolcvanas években egészen biztosan óriási dolog volt, hogy ilyen dolgokról egyáltalán tudott Bihari Mihály, hogy beszélt is róluk, az meg egyenesen csoda, de azóta azért történt egy rendszerváltás, szóval már nem különösebben nehéz naprakész szakirodalmat találni. A legtöbb tanár mégsem töri magát azért, hogy a diákjainak fél évszázadosnál fiatalabb elméleteket is be tudjon mutatni. A wikipedia angol nyelvű szócikke a politikatudományról például sokkal hasznosabb, mint egy ilyen tárgyú,  fél éves előadás bármelyik magyar állami egyetemeken, tehát elég lenne csak beírni a google-be a tudományterület nevét.”