Régi beidegződés az erdélyiekben, hogy aki szocialista (akár román, akár anyaországi), annak a magyarságra nézvést pozitív nemzetpolitikája nem nagyon lehet.
„A nemzetpolitika aktuális kérdései címmel tart előadást Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke január 16-án, szerdán este 18 órától a kolozsvári Minerva-ház Cs. Gyímesi Éva termében. (Jókai /Napoca utca 16 szám). Az eseményre a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Táncsics Alapítvány szervezésében kerül sor. Az est házigazdája Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke. Az előadás utáni beszélgetést Tibori Szabó Zoltán újságíró vezeti.”
Ez a meghívó fogadta több erdélyi értelmiségi ismerősömet, akiknek többsége hallani sem akart a szocialisták nemzetpolitikájáról. Régi beidegződés az erdélyiekben, hogy aki szocialista (akár román, akár anyaországi), annak a magyarságra nézvést pozitív nemzetpolitikája nem nagyon lehet. Az MSZP ezt már 2004-ben pontosan be is mutatta, amikor Gyurcsány Ferencék a kettős állampolgárságról (amely manapság népszerű Erdélyben) szóló népszavazáskor a „nem”-mel való válaszra buzdítottak.
Most azonban mégis Kolozsvárra utazik a szocialisták rendszerváltás utáni legkevésbé karizmatikus vezetője, Mesterházy Attila, hogy kioktassa az erdélyi magyarokat arról, mik is a nemzetpolitika aktuális kérdései, mintha ők nem ezt élnék meg minden nap.
Talán az MSZP ideológusai is olvashatták Gyurgyák János heti válaszos interjúját, amelyben így szól a baloldalról: „Régen mondom, hogy a magyar baloldal igazi fordulat előtt áll, hiszen öt kérdést nem tudnak megkerülni: viszonyukat a nemzeti problematikához; mit vállalnak, s mit nem a Kádár-rendszerből; kormányzási kudarcuk okainak őszinte és önkritikus feltárását (s ebben a korrupció szerintem csak a legkisebb tétel); szerepüket a gazdasági rendszerváltásban, a privatizációban, s általában viszonyukat a neoliberális eszméhez; s végül a legfontosabb: mit kívánnak tenni az ország érdekében, ha alkalomadtán újra hatalomra kerülnek?”.
Lehetséges, hogy szépen, sorjában haladnak végig Gyurgyák intelmein, és a kolozsvári látogatás során Mesterházy azt igyekszik bemutatni, hogy milyen a viszonyuk a nemzeti problematikához. Lehetséges, hogy az MSZP – szakítva a nemzetpolitikát is elkúró előző pártvezér politikai nemzetfelfogásával – ezentúl a kulturális nemzetfelfogást részesíti majd előnyben, s ennek kapcsán végre kialakulhat egyfajta nemzeti konszenzus.
Lehetséges, de nem valószínű.
Az viszont annál inkább, hogy Markó Béla, egykori RMDSZ-elnök segedelmével Mesterházy megkezdi a kampányt a 2014-es választásokra. Nehéz dolga van, hiszen az erdélyi (és más határon túli) szavazókat hagyományosan jobboldali beállítottságúnak tartják, akikben még mindig elevenen él 2004 emléke, így meglehetősen ellenséges közegben találhatja magát. Kíváncsi vagyok, hogy vajon mi újat lesz képes mondani Kolozsvárott, és arra is, hogy milyen visszhangot fog kapni az esemény.
Éppen előzésben voltam, amikor hátulról megjelent egy levillogni akaró autós, rányomtam a gombra, és mivel a megelőző kommunikáció angolul folyt, a villogósnak címezve annyit mondtam, hogy „fuck you”, majd pedig minden mondat végére odatettem, például hogy „Google”.
Tóth Péter, avagy az ősbalos polgármester, Tóth József fia vezeti aTisza Párt legújabb kampányát.
2016-ban a dohányboltba ment, onnan pedig a mai napig nem tért vissza. Ez akár egy átlagos családi történet is lehetne, csak éppen az MSZP zuglói képviselőjéről van szó.
A vasútfejlesztések nem a megszokott mederben zajlanak a keleti szomszédunkban.
A biztonságpolitikai szakértő közösségi oldalán jelentette be a hírt.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a magyar kultúra és a nemzeti összetartozás nagykövetei a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai.
Elképzelhetetlen, hogy ne nyerjük meg az Erasmus-pert – mondja Merkely Béla. Egészségügyi válsághelyzet van-e Magyarországon? Milyen hatásai vannak a hálapénzreformnak? Sikerült-e a bérrendezéssel megállítani az orvoselvándorlást? Interjú a Semmelweis Egyetem rektorával.
Az orvoselvándorlás, a szakemberhiány Nyugat-Európában sem ismeretlen probléma, sőt – ez derült ki Merkely Béla lapunknak adott interjújából. A tapasztalatokra ráerősítenek az OECD számai is. Úgy tűnik, az egész kontinens küzd a jelenséggel. A kisebb országokban a megoldás kulcsa a jól működő orvosképzés és a pályakezdők itthon tartása lehet.
