Újabb kulcstéma bukkant elő a kampányban: ebben a Fidesz köröket ver a Tiszára

Ráadásul ennek kapcsán az elemző szerint „a mi életünkről, pénztárcánkról, anyagi lehetőségeinkről és perspektívánkról van szó”.

Nem érdektelen jobban körülnézni, hogy az általában türelmességre intő liberálisok mit szólnak, miként viszonyulnak a saját oldalukon keletkező gyűlölethez és a holdudvarukhoz tartozó gyűlölködőkhöz.
„A Bayer-cikk után tett jogi nyilatkozat után megkérdeztük a mára a parlamentben ülő LMP-s politikust, hogy ha Bayer cikkét uszítónak tartja, akkor Paizs Miklós daláról ma hogyan vélekedik? A politikus a kérdésre szokásos liberális választ adott. Álláspontjának alátámasztásához a jogiakon túl keresett érveket, ami az az eset, amikor végképp felborul a rend, amikor a szavak végképp elvesztik az értelmüket, s ami a demokrácia, a jogállam megszűnéséhez vezet.
Meglepetésre Schiffer műfajelméleti okfejtésbe kezdett, mondván, hogy egy politikai lapban megjelent cikkel ellentétben az erőszak közvetlen veszélyét egy zeneszám nem veti fel, s hogy a Bayer-cikk és a gyűlölködő zeneszám jogi megítélését alapvetően a kontextus, így például a műfaj határozza meg. Majd azt állította, hogy a TASZ honlapjára azért került ki a szöveg, mert a szervezet így vállalt szolidaritást a szerzővel, aki ellen a rendőrség akkor közösség elleni izgatás miatt nyomozást rendelt el, s a TASZ jogvédő szervezetként így kívánt tiltakozni az alkotót érő hatósági vegzatúra miatt.

Tegyük hozzá, érthetetlen, vajon miért nem érdekelt a liberálisok között senkit Sickratman durva agresszivitása. S vajon az LMP hogyan vélekedik ma a szerzői és a véleményszabadság érvényesüléséről, ha azt reméli, hogy a cikk automatikusan felkelti az illetékes hatóságok figyelmét, s Bayert – Sickratmannel ellentétben – tényleg elviszik a rendőrök. »Megérteni akarom Bayert, nem pedig megbocsátani neki« – összegez Szummer Csaba pszichológus a cikke végén. A világ azonban bonyolultabb. A dolgok megismeréséhez és megértéséhez a jobboldal és a liberális oldal is alapos vizsgálatra szorul.
Az ehhez használt módszerekből pedig a kettős mércét száműzni kell.”
