„Említetted, hogy írtál dalszövegeket a terhességed alatt, azok változatlanul kerültek fel a lemezre?
Igen, a Szívem gyorsabban ver és a Happy End, mindkettő kész volt, csak a zene alakulásához kellett igazítani rajtuk egy picit. Illetve a Szívem gyorsabban verhez nem volt refrén az utolsó pillanatig. A Művészetek Palotájában az öltözőben énekeltem fel, az akusztikus koncertünk előtt fél órával (nevet). Egyszerűen nem volt máskor idő rá. Addig gyúrtuk, amíg nem lett kész, éreztük, hogy még hiányzik hozzá egy erős refrén, és már csak ott tudtuk felvenni.
Az előző lemez idején meghirdettetek egy szövegírói pályázatot, aminek eredményeként Hujber Szabolcs egészen sok szám szövegét szállította. Most mi volt a helyzet ezen a téren, a te dalszövegeid mellett ki írt még a lemezre?
Hujber Szabolcsnak most is több szövege szerepel, és bekerült a körbe egy új szövegíró is, aki nagyon érdekesen színesítette a képet, a lemezcím is az ő ötlete. Ő Hajós-Dévényi Kristóf, az Unbending Trees és az Empty Music énekese, akivel az Ambrus dolgozott már együtt The Gomb néven, angol nyelvű számokkal. A Kristófra is most jött rá, hogy magyarul is írna. Nagyon érdekes szövegeket hozott, és gyorsan rákapcsolódott a világunkra. A Fehér festem az arcom volt az egyik, a másik az Őrült ékszer, amit közösen fejeztünk be és a harmadik a lemezzáró Szélesvásznú című dalhoz a szöveg. A Játék refrénjét pedig Tariska Szabolcs írta, a verzét meg Lovasi Andrással közösen én. Úgy is fel lehet fogni, mint egy versenyt, de persze nem tekintjük annak. Mindannyian rárepülünk a dalvázlatokra, mindenki ír rájuk szöveget és a végén Ambrussal döntünk, és akár alakítunk is sokat a „beérkező pályamunkákon.” Ebben az is benne van, hogyha én is írok egy szöveget egy dalra, és az nem lesz olyan erős, mint valaki másé, akkor kihullok azon a rostán. Eléggé szabadon és lazán működik és ezt a szövegírók is elfogadják, vagyis kénytelenek elfogadni.
Erre a lemezre összességében több szöveget írtál? Többet megmutatsz magadból ezáltal?