Eredmény nélküli az EU-csúcs

No és mi a cikk ezsmei mondanivalója? Az már régóta teljesen egyértelmű, hogy Európa ezzel a gazdaságpolitikával, a "szociális piacgazdasággal" esélytelen versenyezni a világ többi részével. A gondok forrása a költségvetési hiányok, a hitelből dorbézolás, ami semmi egyéb gyógyírt nem tudnak, mint az olajat a tűzre módszert, a még több hitelt, még nagyobb inflációt, vegyen államkötvényeket az Európai Központi Bank is. El lehet így még lébecolni két-három évtizedig, de utána végképpen nem lesz miből fenntartani a jóléti rendszert. Kína és a "fejlődő világ", addig, és csak addig pénzeli Európa, és az Amerikai Egyesült Államok jólétét, ameddig az érdekükben áll, de amint gazdgabbak, fejlettebbek lesznek ők dirigálhatnak. S akkor ez még csak a pénzügyi vonatkozás. Európa más tekintetben is öngyilkos politikát folytat, lásd például bevándorlás. Ha a jelenlegi kisebbségek többségbe kerülnek, akkor nem biztos, hogy ők is ugyanolyan toleránsak lesznek majd' a kisebbségbe került fehér bennszülöttekkel, de akkor már nem igen lesz mód a folyamatok visszafordítására. Az európai birodalom fővárosa Brüsszel lakosságának a negyede már muzulmán, Angliában a leggyakrabban adott fiúnév ma már a Mohamed. Egyszerűen képtelenség, hogy ezzel a mai európai politikával Európa újra az élre törjön a világban.

Tanulnak a magyaroktól PATÓ PÁL ÚR Mint elátkozott királyfi Túl az Óperencián, Él magában falujában Pató Pál úr mogorván. Be más lenne itt az élet. Ha egy ifjú feleség... Közbevágott Pató Pál úr: "Ej, ráérünk arra még!" Roskadófélben van a ház, Hámlik le a vakolat, S a szél egy darab födéllel Már tudj' isten hol szalad; Javítsuk ki, mert maholnap Pallásról néz be az ég... Közbevágott Pató Pál úr: "Ej, ráérünk arra még!" Puszta a kert, e helyett a Szántóföld szépen virít, Termi bőven a pipacsnak Mindenféle nemeit. Mit henyél az a sok béres? Mit henyélnek az ekék? Közbevágott Pató Pál úr: "Ej, ráérünk arra még!" Hát a mente, hát a nadrág, Úgy megritkult, olyan ó, Hogy szunyoghálónak is már Csak szükségből volna jó; Híni kell csak a szabót, a Posztó meg van véve rég... Közbevágott Pató Pál úr: "Ej, ráérünk arra még!" Életét így tengi által; Bár apái nékie Mindent oly bőven hagyának, Soha sincsen semmije. De ez nem az ő hibája; Ő magyarnak születék, S hazájában ősi jelszó: "Ej, ráérünk arra még!" Pest, 1847. november