„Kriminalizáljuk vagy sem, ez a hajléktalan-ügy önnön magában is igen hajlékony, képlékeny, de mindenképp vékony jég, melyen táncol Orbán is meg a sok városi panelpatkány is. Van itten néhány kiindulópont, melyekkel talán érdemes tisztában lenni. Először is: a nagyobb városban élő ember nagyobb csőcseléket, heterogén társadalmat kell megszokjon, még talán attól is nagyobbat, mint ami neki úgymond »belefér.«
Másodszor, akinek nem kérdés a »csöveskérdés«, az nem szembesül a problémával, tehát álságoskodva kezeli az igenis valós problematikát. Harmadrészt azért hozzá kell tenni, hogy diplomás emberek is kerülhetnek necces élethelyzetbe, ennek tudatában elég gáz lenne a »köcsög csöves« jelzővel belibbenni a nagy büdös debreceni polgári (néha sznob) hétköznapokba vagy éppen hétvégékbe.
Urunk és parancsolónk, Viktor, ugyebár igen keményen odatette magát kb. azzal a szlogennel, hogy a hajléktalanság olajzöldül buggyanó posványába csúszók nem veszélyeztethetik a többiek életkörülményeit. S tudják mit? Debreceni panelpatkányként nem is annyira rossz az elgondolás.”