Magyarország kormánya megbukott!

„Ezidáig is úgy gondoltam, a jelenlegi állapotok nagyon hasonlítanak az 1988-ashoz – noha akkor még bölcsődébe sem jártam, és az év utolsó negyedében lázasan készültem a kistestvérem fogadására. Az elmúlt másfél hétben azonban olyan bombatámadások érték a kormány, amelyek miatt már azt sem engedte meg magának, hogy szétverjen egy előre be nem jelentett tömegtüntetést, amely azonban a főváros közlekedését több ponton megbénította.

Semjén Zsoltnak épp jókor jöttek a Hallgatói Hálózat szervezte tüntetések, így gyakorlatilag teljes feledésbe merülhetett az elmúlt két napban, hogy ellene elmarasztaló ítéletet hozott egykori egyeteme etikai bizottsága, miszerint »súlyos szakmai-etikai vétséget követett el«. Még egyszer: Semjén a magyar kormány első emberének helyettese.

Hoffmann Rózsa oktatásügyi ámokfutása (pontosabban az általa vezetett államtitkárságé, mert nem hihetjük, hogy ő maga egyedül kapta meg a reformok tervezését, ilyen kegyet Orbán nem gyakorol), nemzedékekre előre betonozza be a jelenlegi társadalmi berendezkedést. A szegény gyerek immáron nem pusztán egyetemekről, főiskolákról van kizárva, hanem – jó valószínűséggel – a munkapiacról is, mivel a kormány leszállította a tankötelezettséget 16 évre, így aki otthon nem látta a szüleitől, hogy »menni kell előre, csinálni kell, jó jegyeket kell szerezni«, annak marad a folytonos bukás, 16 évesen pedig az utca.

(...)

A Fidesz-KDNP-szövetség az élet minden területére benyomakodott. Az iskolába (amelyek jó részét államosították), elfogadva egy olyan alaptanterv-rendszert, amelynek Nyírő József és Wass Albert is a kötelezően oktatandó részét képezik. Becsült adatok szerint Magyarországon a zsidók 80-200 ezres tömeget alkotnak, a II. Világháborúban pedig – lakosságarányt tekintve példátlanul magas – 400.000 magyar zsidó vesztette életét.

Nyilvánvaló, hogy nincs olyan politikai terület, amelyben Magyarország kormánya ne vallott volna kudarcot. A középosztály alig-alig él, akik még talpon vannak, úgy érzik, kuss a nevük, hogy még ebbe a megmaradt jövedelembe kapaszkodhassanak. Az ország több mint egyharmada létminimum alatt él, és a budapesti értelmiség el sem tudja képzelni, milyen körülmények közt kénytelenek élni magyar emberek falun (az Európai Unió egyik falujában).

Ez a kormány kétséget kizáróan megbukott. Nem fog csomagolni, nem fog összepakolni, nekünk kell megmondani, és ajtót mutatni neki. Minden nap, egyre hangosabban, hogy 2014-re mindenki meghallja: »Orbánéknak menniük kell«.”