Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Egyrészt lesz itt majd még probléma, másrészt tartalmi kérdésről lesz szó.
„Az alkotmányos elvi jelentősége azonban természetesen jelentős a döntésnek: sok szempontból fontos, hogy nem két, számos ponton ellentétes és eltérő szerkezetű dokumentum alkotja majd a magyar alkotmányt. Ennek ezekben az ínséges időkben még akkor is örülni kell, ha amúgy az eddig alkalmazott megoldás szinte már hiányozni is fog majd, mivel az tökéletes lenyomata volt a kétharmados kormánytöbbség államszervezési megoldásait jellemző esetlegességnek és ellentmondásosságnak.
A másik fontos fejlemény pedig az, hogy az AB megteremtette az átmeneti szabályok beillesztésének tartalmi felülvizsgálatára a saját hatáskörét. (...)
Nem hisszük, hogy bárkiben komolyan felmerült volna, hogy ezt a döntést ne követné újabb alkotmánymódosítás. »Nem okoz problémát az Alaptörvény módosítása« – mondja Szájer József. Arra a kérdésre, hogy egy-az-egyben átteszik-e az alaptörvény törzsszövegébe a most megsemmisített rendelkezéseket, az a kormánypárti válasz, hogy »átvizsgálják a helyzetet és formai szempontok alapján mérlegelve fogják összeállítani a módosító javaslatukat«. Szerintünk viszont egyrészt lesz itt majd még probléma, másrészt tartalmi kérdésről lesz szó, hisz az eddig különösebb elvi igény nélkül összedobált, egy-egy korábbi döntést alkotmányossá tenni hivatott rendelkezéseket így kénytelen lesz az alkotmányozó beilleszteni az Alaptörvény szövetébe. Ez pedig egyrészt – minthogy azok nemegyszer több alkotmányos rendelkezésbe is beleakadnak – nem is olyan egyszerű, másrészt a legalapvetőbb alkotmányos elveket sértő megoldásoknál viszont kifejezetten hentesmunka.”