A kutya éji dala

„Az alkotmánybíróságnak döntése minimális többséggel született. A bírák másik felének különvéleményei pontosan az alkotmány értelmezésének és az alkotmánybíráskodás feladatának a kezdetekkor lefektetett alapjaival fordultak szembe. A kezdetekkor az út Európába vezetett. Az első Alkotmánybíróság mindent megtett, hogy meghonosítsa »a közös európai alkotmányos hagyományt«, és annak további fejlődésében részt vegyen. Ebben a munkában nem egyes konkrét szabályok vagy jogi megoldások átvétele volt a lényeg, hanem az alkotmánybíráskodás szerepének, súlyának, valódi feladatának megértése. A közös alkotmányos hagyomány nem normák tömege, hanem a belőlük folyó magatartás: az alkotmányosság akarása. A közös alapok befogadása éppen úgy, mint Európa pozitív válasza, Magyarország feltétlen jogállamként kezelése, először informálisan történt. De azután tagjelölti státuszunk és felvételünk az unióba legelsősorban ezen alapult. Európai uniós tagságunkkal pedig a helyzet megváltozott. A közös alkotmányos alapelvek már nem olyan ideálok, amelyeket a magunk módján, legjobb tudásunk szerint követünk. Ezek nagy része immár formalizálva, kötelező jogszabályként vonatkozik ránk, s betartásukat az unió kikényszeríti. Az Alkotmánybíróság felelőssége maradt, hogy ne kerüljön sor uniós kikényszerítésre. Ám az Alkotmánybíróság elsődleges felelőssége az alkotmányos alapok fenntartása a maguk teljességében, függetlenül a nemzetközi szankciós lehetőségektől. Ehhez továbbra is »az alkotmányosság akarása« kell. S ebben kellene osztoznia az alkotmányos demokrácia további őrzőinek is: az ombudsmannak és a köztársasági elnöknek.

A nyugdíjhatározat - a nemleges szavazatok száma, s még inkább indokolása - megmutatja, milyen közel került a visszalépés ettől a magatartástól. Két nagy próba áll az Alkotmánybíróság előtt, két ügy, amelyben vizsgálnia kell az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe felvett részletszabályok ellentmondását az Alaptörvénnyel. Az egyik ügy már az Alkotmánybíróság előtt van: az átmeneti rendelkezések vizsgálata az ombudsman kezdeményezésére. A másik rendelkezést pedig a napokban hozta meg az Országgyűlés: ez az általános választójog korlátozása az átmeneti rendelkezésekben azokra, akik regisztráltatják magukat. Az »alkotmányosság akarása«, az alkotmányosságért való felelősség megkívánja, hogy az arra jogosultak ezt a módosítást és annak törvényi végrehajtását az Alkotmánybíróság elé vigyék. Ezek a döntések az Alkotmánybíróság saját jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldöntik Magyarországon.”