Mindig is elégedetlen voltam magammal

„Hogyan lett abból a Syrius zenekarból, amely a '68-as Táncdalfesztiválon még Pápai Faragó László Így mulat egy beates magyar úr című slágerét játszotta, progresszív jazz-rock zenekar?

Ez valóban nehezen megmagyarázható. A Syrius vezetője, Baronits Zsolt nem sokkal azután egyedül maradt, és ő hajlott rá, hogy azt a fajta slágerzenét játssza továbbra is. '68 nyarán aztán csatlakozott hozzá Orszáczky »Jackie« Miklós, akiről lehetett tudni, hogy jó basszusgitáros, és jó hangú énekes, és ezt követően a billentyűs Pataki László is otthagyta a korszak népszerű zenekarát, a Liversinget, mert új kihívásra vágyott. Ők hárman kerestek aztán embereket. Én szégyenszemre rajta vagyok a Wikipedián, ahol azt írják, hogy a Syriushoz a Halló bárban csatlakoztam, ami nem igaz, mert a Syrius sosem játszott ott, csak én. A Pataki Laci ott lakott mellette a Király utcában (amúgy még mindig ott lakik), és hallott engem néha hazafelé menet, úgyhogy megkérdezte, nem akarok-e játszani a Syriusban. Mondtam, hogy nem, pontosan a Beates magyar úr és a hasonló szörnyű számok miatt. Aztán mégis úgy alakult, hogy megnéztem őket '69 nyarán a tévében a Táncdalfesztiválon anyámmal, és megtetszett, ahogy a Jackie énekelt. Az Elfáradt a nap című számot játszották, ami szintén jó volt.

És ez meg is győzte, hogy csatlakozott hozzájuk?

Igen, ősszel összeismerkedtem velük, és januártól elkezdtünk próbálni a Csanádi utcai pincehelyiségben, ahol utána is játszottunk, egészen addig, míg ki nem mentünk Ausztráliába. Még egy tagról nem esett szó, ő a dobos, Veszelinov Andris volt, akit pont jókor rúgtak ki a Metróból, és épp hallották a hírt az ORI-büfében a Patakiék, úgyhogy gyorsan meg is keresték.

Az volt akkor az úgynevezett nagy Syrius, amely el is ment egy teljesen másik irányba.

Sokan szerették volna megtudni - magamat is beleértve -, hogy ez hogyan alakult ki, amire csak azt tudom mondani, hogy nem beszéltük meg  hogy akkor mostantól új stílust fogunk játszani. Egy hónapig próbáltunk, és ezalatt kipróbáltunk nagyon sok számot. Amikor pár éve összeállítottam egy dupla CD-t a fennmaradt kalózfelvételekből, amelyeket különböző klubokban vettek fel magnóval, akkor szembesültem vele, hogy ötvennél is több számot játszottunk, ebből tizenhat volt saját szám. A többi feldolgozás: Beatles, Led Zeppelin, Doors, ilyesmik, hiszen a legtöbb zenekarnál az utánzás még '68-69-ben is ment. Ezekből végül kialakult egyfajta játékmód, de mindenki szabadon lélegezhetett mellettük: a Jackie ugye a rhythm & bluesból jött, Pataki az egyik első olyan zenekarból, amely nem csak slágereket játszott, szóval senkinek nem kellett eltávolodnia a gyökerektől.”