Fenntartással kezeljük ezt az ifjúsági regény dolgot, mert annál azért több a robbanás, meg a vér. Interjú.
„Miért pont a 19. század? Régen minden jobb volt?
Pintér Máté: Így van, ezt ilyen tömören meg is lehetne fogalmazni. Mindketten nagyon szeretjük ezt a korszakot.
Pintér Bence: A mindennapok és nagypolitika szintjén is nagyon kellemes korszak. Más minőség, mint ami manapság jellemző, van eleganciája. A régiónk és Magyarország szempontjából szintén egy izgalmas és szép periódus, de háttérként nem annyira érdekes. Mivel mindenképpen magyar szereplős, Magyarországon illetve környékén játszódó történetet szerettünk volna írni, kellett hozzá egy olyan háttér, ami már önmagában megállja a helyét.
Fleming, Chandler, Verne? Honnan merítettetek inspirációt?
PM: Flemingből különösebben nem, én konkrétan semmit nem olvastam tőle, ennek ellenére láttam az össze James Bond-filmet. Vernét rengeteget olvastam, Chandlerről pedig azt szoktam mondani, hogy tőle tanultuk meg, hogyan kell leírni a sztorit. Akunyin is nagy kedvenc.
PB: Chandler és Hammett más műfaj, de eszméletlen jól írnak. Vagy például Robert B. Parker, aki szintén noirban utazik. Az alternatív történelemben nagyon nehéz előképet mondani, mert nem sok olyat olvastam, ami igazán jó lett volna. Van egy német szerző, Oliver Henkel, aki Németország alternatív történelmével foglalkozik mindenféle szemszögből. Ő például biztos jó lehet, csak németül nem tudok olyan jól olvasni.
Kondor Vilmos?
PM: Abszolút példakép.
Célotok volt az ifjúsági regények piacán tátongó rést betölteni?
PM: Fenntartással kezeljük ezt az ifjúsági regény dolgot, mert annál azért több a robbanás, meg a vér.
Szerintetek kinek szól a könyv?
PM: Nekünk. (nevetnek)”
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Mint kiderült, ezek ad hoc, egyszeri intézkedések.
Különösen szélsőséges árfolyammozgások várhatóak az amerikai elnökválasztás miatt a Wall Streeten.
