Fölszállott a páva

„»Nem árt, ha az ember életében akad, egészséges küldetéstudat (…) esetemben a néptánc és a népzene táplálja ezt« – olvasható Öntől az idézet a műsor internetes oldalán. Miben nyilvánul meg az életében ez a küldetéstudat?

A minőségjelző nélkül mit sem ér, betegesen képviselni valamit ön-, de elsősorban közveszélyes... Az idézet egy individuális forma közösségépítő erejét rejti, az egyén és a közösség ellentmondásának feloldását, mely fajunk »egyedülálló« jellemzője, a teremtésen és az empátián túl. Érdekes, a mai néptáncos, népzenész szubkultúrában nem kérdés a nemi, faji, vallási hovatartozás, vagy az egyéb megkülönböztetések, mindenki az értéket, az ismeretek bővítését látja a másikban. Ha lehet így fogalmazni, ezen értékrend minden munkám, vállalásom, kapcsolatom alapja. 

Milyen személyes kötődéseken keresztül vált az életében központi elemmé a népi kultúra?

Inkább valaminek a magjává, mivel az elmúlt négy évtizedben annyi minden rakodott köré, hogy néha nekem is mélyre kell ásnom az azonosítás végett. Az biztos, hogy miután szüleink, Novák Ferenc és Foltin Jolán koreográfusok, néprajzosok, némiképp determinálva voltunk gyermekeikként, ha nem is arra, hogy majd ezzel kell foglalkoznunk. Lehetetlen felsorolni a meghatározó élményeket, az erdélyi gyűjtőutakat, a szegedi fesztiválokat, vagy a pillanatot, amikor először próbáltam egy folklór dallamot beemelni a rockzenébe, megismertetni »külsősökkel« ezt a kultúrát.”