„Honnan tudom, amit tudok?”

2012. november 30. 07:31

A magyar minden kétséget kizáróan finnugor nyelv, és az uráli nyelvcsaládba tartozik. Bámulatos, hogy a szakemberek mennyi bizonyítékot szedtek össze ehhez az elmúlt kétszáz év alatt, és bámulatos, hogy ezt most széles körben elérhetővé tudják tenni.

2012. november 30. 07:31
Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám
Nyelv és Tudomány

„Lehet néhol azt olvasni, hogy a finnugor eredet nem állja meg a helyét, mert azzal a sanda céllal dolgozta ki egy német, hogy a magyarokat megalázza, minthogy a finnugor népek cseppet sem előkelő vagy dicső rokonok. Ez a német – így a felvetés – bizonyára ügynök volt, aki »Habsburg hátszéllel« alkotta volna meg a finnugor elméletet, melyet nekünk magyaroknak muszáj volt sokáig tűrnünk és elfogadnunk, ám most már ideje, hogy lerázzuk magunkról s igazibb, méltóbb eredet után nézzünk. (...)

Akik ilyen feltevéseket gyártanak, azok a nyelvtörténetet nem objektív szaktudománynak gondolják (mint a fizikát), hanem olyasminek, amiben a megalkotó, a szerző emberi vagy politikai vélekedése, alantas (vagy éppen nemes) szándékai megjelennek. Azt hiszik, hogy a nyelvtörténet olyan, mint a történelem, amit elő lehet adni így is, úgy is: ki lehet belőle domborítani ezt is, azt is – azaz manipulálni lehet. A történelem valóban ilyen, hiszen ugyanazt az eseménysort elő lehet adni diadalként és tragédiaként, és előfordul, hogy más-más történészek – más érzelmektől vagy hatásoktól befolyásolva – ellenkező előjellel adják elő ugyanannak a korszaknak a történelmét.

Csakhogy a nyelvészet nem ilyen. Amit állít, az vagy működik, vagy nem (és ha nem, akkor új megoldással kell előállni). Ha jól van megcsinálva, akkor – a szerző személyétől függetlenül – az adott tényhalmazból mások is ugyanarra az eredményre jutnak. A nyelvészet persze adatokat szolgáltat a történésznek (valahogy úgy, ahogy a régészet, mely szintén objektív szaktudomány). Mivel a magyar nyelv uráli nyelv, a történésznek ezzel valamit kezdenie kell. Hogy került ide ez a nyelv? Az már a történész feladata (és szabadsága), hogy ezt interpretálja, hihető láncolatba helyezze. Talán arról is beszélhet, hogy jó ez nekünk vagy rossz. A nyelvésznek ennél könnyebb dolga van: ő csak az igazságot keresi és – mint a jelen esetben – meg is találja. Íme. A magyar minden kétséget kizáróan finnugor nyelv, és az uráli nyelvcsaládba tartozik. Bámulatos, hogy a szakemberek mennyi bizonyítékot szedtek össze ehhez az elmúlt kétszáz év alatt, és bámulatos, hogy ezt most széles körben elérhetővé tudják tenni.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 161 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
realista
2012. november 30. 23:15
Csak egyetlen apróságot kellene figyelembe venni - vezetéknév, keresztnév: mely népeknél ugyanaz a sorrend, mint a magyarnál. És ez nem csak véletlen, hanem nyelvtan - a bírtokos szerkezet miatt van. És ez csak néhány keleti népnél fordul elő!
nyugibb
2012. november 30. 11:16
Tényleg. Ez honnan tudja, amit tud? Olvasta a klotyónews-t?
KannibálTatárÚr
2012. november 30. 09:52
A finn-ugor rokonságot elsősorban a hasonló nyelvtan bizonyítja, nem a hasonló szavak mennyisége. A szavak hasonlósága alapján törökök, szlávok, de akár perzsák is lehetnénk. A hun-szkíta rokonságra utaló jeleket viszont még nem olvastam (nem is nagyon érdeklődtem). Egész biztos azért, hogy velük is volt kapcsolata az ősmagyaroknak.
Senye Péter
2012. november 30. 08:53
Van egy másik szempont is. Miért nem volt képes a magyarság ismert történelme során soha sem robbanásszerűen szaporodni? A nomád népek természeti vagy ellenséges csapás utáni létszámveszteséget követően egy-két nemzedéken belül visszanyerik lélekszámukat. Az az érzésem, hogy őseink nagyon rossz, de stabil természeti körülmények között éltek, ahol azért ellenséges támadás nem nagyon fenyegette őket. Genetikailag is alkalmazkodtak a drasztikus lélekszám változást soha sem okozó sivár környezethez és ezt a tulajdonságukat elvándorlásuk során is megtartották. Nyelvünket hozhattuk a messzi északról magunkkal, nem kellett feladni, mert alkalmasabb kommunikációs eszköznek bizonyult a befogadott népekénél.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!