Széldzsekis elnök?

„Az elemzők azt mondják, a kérdés a színfalak mögött rég eldőlt, legfeljebb még nem publikus az eredmény. A szakértők zöme a most ötvenkilenc esztendős jelenlegi alelnököt, Hszi Csin-pinget (Xi Jinping) várja befutónak az elnöki tisztségre. Mielőtt megnéznénk, ki is ő, érdemes pár mondatot szánni a vezetőváltás okaira. Az 1989-es európai rendszerváltások tanulságait Kínában is levonták, és a kommunista párt vezetősége reformokat vezetett be a hatalomgyakorlásban. A ki nem mondott cél az volt, hogy megelőzzék az általuk nem kívánt folyamatot. Ennek értelmében törvényben szabályozták, hogy a kiöregedő politikai gárda ne kapaszkodhasson tíz körömmel a székébe. Négy szabály van: minden vezető csak tíz évig lehet hatalomban, és hetvenéves korában nyugdíjazzák; az aktuális vezetőnél tíz évvel fiatalabb generáció legtehetségesebb tagját jó előre kiválasztják utódnak; az így történő hatalomváltást a párton belül mindenki elfogadja; a folyamatot ciklikusan ismétlik. (...)

A várható befutót, a vegyipari mérnöki diplomával és jogi végzettséggel is rendelkező Hszi Csin-pinget sokáig »a szoprán férjeként« ismerhette a kínai közvélemény, hiszen a felesége népszerű népdal- és kínaiopera-énekeső. A párhuzam máris adott: ők lehetnek Kína Kennedyjei, ráadásul a férj politikusi dinasztia sarja, hiszen apja a Hosszú menetelés egyik veteránja. Ennek ellenére a kínai sajtó a »nép egyszerű gyermeke« képet építi: apja félreállítása idején, tizenöt esztendősen vidékre menekült, ahol kétkezi munkából élt, míg huszonegy éves korára helyi pártvezetővé választották. Sokan széldzsekis politikusnak is hívják, mert öltöny helyett a lezserebb öltözetet kedvelte, és azt is kiemelik, hogy sofőrös limuzin helyett inkább busszal utazott.

A világ már készül rá: a piacbarát gazdaságpolitikát preferáló politikust nemrég a leendő elnöknek kijáró tisztelettel fogadták Amerikában. A figyelem érthető, hiszen az előrejelzések szerint elnöksége idején, 2018-ban Kína gazdasága megelőzi az amerikait, és a világ vezető hatalmává válik.”