Havasi a pályán

Valóban: simán el kellene engedni a fülünk mellett a hajdani hatalom szánalmas vergődését, felesleges felemelni őket, semmilyen módon nem érdemlik meg.

Orbán valójában egy rendszer ellen küzd, ezt pedig demokráciának hívják.
„Orbán Viktor nem mondott igazat, alighanem tévedett. Megszokhattuk, hogy e megállapítás a kelleténél gyakrabban fogalmazódik meg, de ezúttal különös súlyt ad neki az apropó, Orbán ugyanis a múltról, saját politikai pályafutásának, pártjának geneziséről nyilatkozott: »Én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik csinálták a diktatúrát«.
Márpedig a mostani miniszterelnök az 1980-as években a diktatúra ellen harcolt. Demokráciát, jogállamot, egyenjogúságot követelt minden közéleti szerepvállalásában, akár a híres 1989. június 16-i beszédéről, akár az Ellenzéki Kerekasztalnál végzett tevékenységéről van szó. Sőt, ide érthető a kilencvenes évek elejének Orbán Viktora is, aki a nagyobb liberális pártnál is liberálisabbnak igyekezett mutatkozni. (Sikerült is neki.) Minderről dokumentumok tömkelege idézhető, és idézhető is marad, akárhogy akarja a történelmet átíratni-átretusáltatni a 2010-es évek elejének Orbán Viktora, illetve akármennyire törekszenek is erre különböző mértékű igényességgel megáldott követői.
Nyilván – joggal – fogjuk idézgetni még a kivételes egyértelműséggel odavetett mondatot, a parlamenti vitapartner, Harangozó Tamás MSZP-s képviselő is joggal csapott le az orbáni kinyilatkoztatásra: »nem a diktatúra ellen harcoltam«. Orbán talán ma már szégyelli, tagadja, hogy egykor bizony úgy volt oroszlánrésze az MSZMP pártállami diktatúrájának felszámolásában, ahogy. Sőt, már ezen a téren is bedőlt saját propagandájának, s úgy véli, történelmi küldetése valójában már akkor is az általa kijelölt »bolsevikok« elmozdításában és a helyükre önmaga pozicionálásában öltött testet.”