LMP Requiem: egy elutasított eljegyzés következményei

„Ahhoz, hogy az LMP életképes maradhasson, csatlakoznia kellett volna a »balhoroghoz«, mert a kettős (hármas) megosztottság margóján könnyen elvérezhet az összességében budapesti párt. A Jobbikkal ellentétben kicsi a szavazóbázisa, és a két nagy pólus eloszthatja a szavazóit. Az LMP zsarolási potenciálja az egységes 7 százalékpont körüli támogatottságában rejlik, amit biztosan tudott volna nyújtani az Együtt 2014 felé. Amennyiben a választásokig hátralévő időben sem tudnak megállapodni (az első kijelentéseket nem szabad maradéktalanul elfogadni), ez a bűvös hetes szétszóródik a szavazófülkékben. A szavazók egy nagyobb része nyilván az Együtt 2014-re fog szavazni, egy kisebbik távol marad, egy másik esetleg jobbra szavaz. A törésvonal (84-en nem akartak csatlakozni kontra 77) akár a párt idő előtti megszűnéséhez, vagy esetleg a kettészakadásához is vezethet. 

De akkor ki is csatlakozik az Együtt 2014-hez? Pontosabban mely valós erők csatlakoznak? Eddig ugyanis jelentéktelen szerveződések alkotják, megkérdőjelezhető társadalmi támogatottsággal és függetlenséggel: a Haza és Haladás Egyesület, a Szolidaritás és a Milla. Előbb-utóbb soraikban lesz a 4k! (Negyedik Köztársaságot!). Visszatért Kuncze Gábor is, aki a Szabadelvű Polgári Egyesület élén csatlakozik az E14-hez. A befolyásosabbak közül ott lesz Gyurcsány Ferenc és a DK. Az MSZP közös programot és párbeszédet szeretne, utána kezdenek hivatalos tárgyalásokba. Elképzelhetőnek tartom, hogy Mesterházy Attila nem fog fuzionálni a baloldali gyűjtőpárttal, esetleg pártszövetséget kínál, egy későbbi koalíció reményében. A fennálló helyzetből is tisztán látszik, hogy nem az LMP a mérvadó erő, vele is, nélküle is boldogulnak a baloldali pártok. Ebben az esetben »requiescat in pace«.”