Aki az Élet és Irodalomban cikket ír arról, hogyan hagyta cserben a magyar keresztény középosztály a magyar zsidókat, az nem fajvédő. (Én egyébként Orbánt sem nevezném fajvédőnek, legfeljebb turulvégterméknek, de ez ízlés kérdése.)
„Miután elolvastam az eheti Magyar Narancs szerkesztőségi cikkét, mely szerint nem, Jeszenszky nem síkhülye, hanem hiteles képviselője a magyar kormány fajvédelmi tendenciáinak, úgy döntöttem, hogy 1. leöntöm kávéval a Narancsot, hátha felébrednek; 2. írok a Vincentre, mert ha azt valaki kávéval le akarja önteni, a saját képernyőjével kell megküzdenie. Unfair advantage, de néha jól jön.
(...)
Drága barátaim! Aki az Élet és Irodalomban cikket ír arról, hogyan hagyta cserben a magyar keresztény középosztály a magyar zsidókat, az nem fajvédő. (Én egyébként Orbánt sem nevezném fajvédőnek, legfeljebb turulvégterméknek, de ez ízlés kérdése). Aki 2006-ban leírt egy ocsmány mondatot (egyébként tényleg forrás alapján) egy tankönyvben, az ezzel a mondattal nem az Orbán kormány fajvédő politikáját képviselte. Az Orbán-kormány fajvédő politikáját azzal képviselte, hogy emlékkonferenciát szervezett Raoul Wallenbergnek Oslóban.
Jeszenszky – ha durva akarok lenni – a szépemlékű úri középosztály gyermeke, akik kommunikációjának alapja, az obligát szalonantiszemitizmuson túl, a cselédek, kocsisok, koldusok, cigányok és prolik sajnálatosan visszamaradott állapota feletti nemes felháborodás. A javító szándékú rasszizmus és klasszizmus, a megalázás nyelvezete. Ezzel a hagyománnyal is kell majd kezdenünk valamit — nyíltan, tárgyilagosan, józanul — ahogy más tabukkal is.
A cigányok lecsúszásával és szinte kezelhetetlen problémáival (beleértve a cigány-magyar együttélést); a zsidók történelmi szerepével; az antifasizmus, illetve az antiszemitizmus instrumentalizálásával, és még annyi más kellemetlen témával, például azzal, hogy csúszhat le a Narancs odáig, hogy fajvédőnek nevezze Jeszenszkyt.”
Orbán Viktor egyik komoly politikai sikere nyilvánvalóan abban rejlik, hogy Magyarországot súlycsoportján felül is sikeresen bokszoló országgá tette. Veszprémy László Bernát írása.
Füstbombák a parlamentben, bohóckodás a Karmelita kolostornál, hídlezárások a Pride miatt, ezek jellemzik az utóbbi időszakban a Momentum tevékenységét, mindent megtesznek, hogy víz felett maradjanak.
Nem bír magával a Momentum, megint megpróbálták Orbán Viktor útját állni.
Vannak kérdések, amikre nincsen válasz.
Az Átlászó.hu szorgalmas kisinas módjára kezdte szajkózni Magyar Péter koholt vádjait, és ugyanúgy belesült.
A Tisza Párt EP-képviselője örül, hogy az uniós források visszatartásával rosszabb a magyarok élete, most mégis azt állítja, a kormánypárt józan esze ment el.
A Tisza Párt és Manfred Weber érdekei kétségkívül fontosabbak a magyar emberek életminőségénél.
A Londonban élő nyelvész szerint Angliában senki nem foglalkozik azzal, mit csinál a magyar kormány.
