Az Európai Bíróság minapi ítélete, miszerint Szlovákia jogszerűen tiltotta meg Sólyom Lászlónak, hogy belépjen az ország területére, nagy felháborodást okozott itthon, különösen a jobboldalon.
Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítélete szerint Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását. Az ítélet indoklása szerint Sólyom Lászlónak egyfelől magyar állampolgárként joga van ahhoz, hogy szabadon mozoghasson és tartózkodhasson a tagállamok területén, másfelől azonban az uniós jogot a nemzetközi jog releváns szabályaira tekintettel kell értelmezni. A nemzetközi jog szabályai értelmében az államfő a nemzetközi kapcsolatokban olyan különleges jogállással rendelkezik, amely a többi között kiváltságokkal és mentességekkel jár. Az államfő külföldi tartózkodására nézve a diplomáciai kapcsolatok joga irányadó. Az ilyen személy „valamely más tagállam területére történő belépésére nem ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint amelyek a többi polgár belépésére irányadók”. Az Európai Bíróság szerint „az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja az uniós jog által e személy részére biztosított szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását”. A bíróság szerint ebből következően az uniós jog nem kötelezi Szlovákiát arra, hogy biztosítsa a magyar államfőnek a területére történő belépését. Nincs mit tenni, a bíróság ítéletét el kell fogadni, de van mit leszűrni az ügy tanulságaiból.
A bíróság ugyanakkor nem csak ezt mondta ki: azt is megállapította, hogy Szlovákia tévesen hivatkozott a 2004/38-as irányelvre a belépés megtagadásának jogalapjaként – hiszen annak alapján csak a közrend, a közbiztonság, vagy a közegészségügy veszélyeztetettsége esetén lehetne megtagadni a belépést. Ez már alapból egy megalázó hivatkozás volt Szlovákia részéről, hiszen Magyarország akkori első embere, a bánáti bazsarózsákért aggódó jogászprofesszor ugyan miként veszélyeztette volna északi szomszédunk közrendjét, közbiztonságát, pláne a közegészségügyét. Szlovák részről sem kell tehát győzelemként megélni a bíróság döntését, ki lett mondva, hogy nem volt alapja a kitiltás indoklásának.