Tisztelt Polgármester Úr! Anti!

„Tisztelt Polgármester Úr! Anti!

A szemedbe kell, hogy mondjam: hibáztál. Bármennyire szeretlek, és bármennyire tisztelem mindazt, amit az elveszett kutyádért, a kedvesed szerelméért és értünk, magyar polgárokért az elmúlt évek során a Blikk hasábjain tettél, ezt a hibát nem tudom Neked megbocsátani.

Kezdem azzal, amit helyes, hogy megtettél, még akkor is, ha a bolsevik lakájmédia épp ezzel támad. Hibátlan ízlésről tanúskodó döntés volt a részedről, hogy a múltba révedő elmaradottságot, avítt korszerűtlenséget sugárzó »Az Est« feliratot a rikkancsfiú kezében lévő újságról eltüntetted. Biztos vagyok abban, hogy ha módodban állt volna annak idején Michelangelo, Dürer vagy Rembrandt ecsetjét vezetni, akkor még ezek az egyébként rendkívül magas színvonalat képviselő alkotók is lényegesen többet hoznak ki a karrierjükből. Jó lenne minden művész mellett tudni egy ilyen rátermett politikust, de legalább egy elkötelezett politikai komisszárt! Talán nem tartanánk ott, hogy támadásra és magyarázkodásra ad alkalmat az, ha valaki fejet merészel hajtani a magyar kulturális élet elmúlt húsz évének legnagyobb teljesítménye előtt. A benned rejtőző művész azonban jó érzékkel provokál: miközben egy merész avantgárd vízióval kitéped a kis rikkancsot a harmincas évekből, politikai és kulturális manifesztumként emeled magasba a Blikket. Köszönöm az értékvállalás bátorságát, politikusi és művészi helytállásodat!

A hála szavai után azonban kénytelen vagyok szembesíteni Téged azzal, milyen gyáva és képmutató döntés volt a részedről, hogy a kis rikkancs szobra ne téged mintázzon. Nézz magadba! Hát ki a kis rikkancs? Ki az az egyszerű, hétköznapi hős, aki lyukas bakancsban, nyakán a kiáltozástól kidagadó erekkel hozza el számunkra mindazt, amit tudnunk érdemes? Ki az a kis rikkancs, akit legszívesebben magunkhoz ölelnénk, ha nem tisztelnénk a fáradhatatlan robotot, amit végez? Ki a legkisebb rikkancs, aki Orbán Viktor haragvó torkaként sújt le szocikra, Jobbikra vagy az IMF-re? Te vagy az, Anti. Az a szobor Téged illet, Te azonban politikusi mértéktartásból, szerénységből, nagyvonalúságból - mindegy is tán, miből - lemondtál róla. Odavetetted ebek harmincadjára. És ezzel arcul csaptál minket, azokat a milliókat, akik nem csupán a jövő miniszterelnökét tisztelik Benned, hanem a példaképüket. A reményt és az utat egy olyan jövőbe, ahol egyszer majd mi is úgy költhetjük a köz pénzét, mintha a sajátunk lenne.

Tisztelettel: Puzsér Róbert”