Régóta legalizáláspárti vagyok

2012. október 16. 15:14

Az emberek mindig úgy tekintettek rám, mint aki túlzásba viszi az erőszak ábrázolását. De a valós kérdés ez: miért van az, hogy a világban szemtanúi vagyunk egy újfajta erőszak terjedésének. Interjú.

2012. október 16. 15:14
Oliver Stone
Magyar Narancs

Magyar Narancs: Támogatja a marihuána legalizálását?

Oliver Stone: Régóta legalizáláspárti vagyok. A szakasz olyan embereket mutatott, akik egész jól elvoltak a marihuánával a fronton. Jómagam is sokféle szerhez folyamodtam, és máig működőképes vagyok, családot alapítottam, fizetem az adót, nem tartóztattak le túl sokszor. A drogok elleni háború, amit Nixon kezdett 1972-ben, kész vicc: a pénzről szól, nem a drogok eltüntetéséről. Mindkét oldal gazdagodott rajta, a kormányok és a dílerek is. E kérdésben tanúsított cinizmusomat tükrözi a film vége: az egész ramazuriban John Travolta, a kábítószer-ellenes hivatal korrupt ügynöke jár a legjobban. Amerika évente 50 milliárd dollárt költ a kábítószerek üldözésére, 40 év alatt összesen 2000 milliárd dollárt. Semmit sem értek el vele. Ma többféle, jobb fajta és olcsóbb drog kapható, mint valaha, és a forgalmazás is hatékonyabb lett. Közben Amerika börtönei megteltek, két és fél millióan csücsülnek odabent, főleg a lecsúszott fekete és barna bőrűek, akiket a drogok miatt küldtek hűvösre - ahogy hajdanán kis híján engem is.

MN: A női főszereplő anyját Uma Thurman játszotta, de ön kivágta a filmből. El akarta kerülni, hogy Quentin Tarantinóra gondoljanak a nézők Thurman és Travolta jelenléte miatt?

OS: Érdekes módon minden egyes filmemnél előhozakodik valaki egy tarantinós kérdéssel. Pedig Tarantino előtt is léteztem és filmeztem. Nem osztom rá a szerepet, ha ki akartam volna vágni. Azért kellett megválnom a figurájától, mert így is a 39. percre jutunk csak el oda, hogy megtörténjen a hősnő elrablása. Ha az anyai cselekményszál is benne marad, húsz perccel hosszabb lenne a film.

MN: Világéletében sokat kritizálták azért, ahogyan az erőszakot bemutatja.


OS: Az emberek mindig úgy tekintettek rám, mint aki túlzásba viszi az erőszak ábrázolását. De a valós kérdés ez: miért van az, hogy a világban szemtanúi vagyunk egy újfajta erőszak terjedésének. Mexikóban az emberölések száma ötvenezerre ugrott 2006-ban. Ez majdnem annyi, mint amennyi amerikai emberéletet követelt Vietnam. Vagy Bagdad. Úgy vélem, az Irakban elkövetett kínzások megmérgezték a világot: a mexikói drogháború legújabb gyakorlata, hogy levágják a fejeket, igenis Bagdadból ered. A keresztapában még békén hagyták a nőket és a gyerekeket. A Vadállatok már az új gangről szól. Ez az erőszak már túllép minden határt.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 43 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2012. október 17. 08:36
Bármit is hisz magáról Alany, az elég kényelmes álláspont, hogy a körülöttünk lévő VALÓS (NEM fiktív) erőszakra mutogat, melyhez képest szerinte nincs nagy jelentősége a vásznon elfolyatott néhány liter művérnek. Csakhogy az emberek, tudatosan, vagy tudat alatt többek között az Ő filmjeiből hiszik azt, hogy az erőszak egy hétköznapi, elfogadott dolog lenne. Persze nyilvánvalóan nem a filmek miatt erőszakos a világ. Hanem például az erőszakos mentalitás fennmaradása - olykor erősödése - miatt, mely bármilyen erkölcsi, viselkedési, civilizációs szokást, ízlést, szabályt figyelmen kívül hagy, csakhogy a produkciója sikerével megtérüljön a tőkebefektetése. Annyit kéne csak mondania az erőszak ábrázolása miatt kritikákra, hogy "...sajnos igaz, de másképp én nem vagyok képes a fizető nézők tömegeit a mozikba csábítani."
tamas222
2012. október 17. 07:55
Az állságos szembecsukósdi a konzervativ válasz minden problémára. Ha nem jön be,akkor sitteljünk le mindenkit. Nem akarjátok észrevenni ,mennyire nem működik.
Fakutya tizedes
2012. október 16. 19:05
Apja, Louis zsidó származású (eredeti neve Silverstein), anyja, Jacqueline Goddet, francia. 1964-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Yale-en. Egy évvel később már angolt tanított egy katolikus iskolában, Saigon egyik külvárosában. Filmjei Last Year in Viet Nam (1971) Seizure (1974) Mad Man of Martinique (1979) The Hand (A kéz, 1981) Salvador (1986) Platoon (A szakasz, 1986) Wall Street (Tőzsdecápák, 1987) Talk Radio (Hívd a rádiót!, 1988) Born on the Fourth of July (Született július 4-én, 1989) The Doors (1991) JFK (JFK – A nyitott dosszié, 1991) Heaven & Earth (Ég és föld, 1993) Natural Born Killers (Született gyilkosok, 1994) Nixon' (1995) U Turn (Halálkanyar, 1997) Any Given Sunday (Minden héten háború, 1999) Comandante (2003) Persona Non Grata (2003) Alexander (Nagy Sándor, a hódító, 2004) Looking for Fidel (2004) World Trade Center (2006) W. (2008) Eszerint télleg kb. háromévente csinál filmet.
MikkaMakka
2012. október 16. 17:41
a war on drugs amcsiban már megbukott, szóval már csk pár évtized és a hazai fejekbe is beszűrődik h talán máshol kéne keresni a megoldást az új filmje meg elég jónak tűnik trailer alapján
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!