Még mindig nincs meg az ostobaság ellenszere

„Vannak dolgok, amik egyszerűen kívül esnek a politika és a gazdaság világán. Kár minden szarért más(ok)ra mutogatni. Az, hogy mit és mennyit fogyaszt az ember, egyelőre még személyes elhatározás kérdése. Az viszont gáz, hogy a felelőtlen magatartás számláját végül közösségi szinten kell kiegyenlíteni. Nincs törvénybe foglalva sehol a világon, hogy negyedévente kell új teló, hetente tizenhat új nadrág, és havonta nyolc pár cipő és ha nincs pénzem wellnessre, nem megyek. Nagy kérdés az is, hogy a modern kor embere valóban önállóan hozza-e döntéseit. Persze Kevinke és Eszterke „dönt”, de vajon abban mennyi az aljas indokból elkövetett »rásegítés« a növekedés érdekében? Az ehhez értőknek sikerült egy olyan össztársadalmi érzületet kialakítani, ahol a nyájhoz – és nem közösséghez – való tartozás igénye és a kiközösítés miatti félelem a józan, tudatos döntéseket is felülírja. Az öndefiniálás és a félelem miatt zsigerből élünk, mert meg akarjuk mutatni, hogy mindenkinél nagyobb királyok vagyunk.(...)

A Pénzügyi Jogok Biztosának Hivatala úgy kell, mint falat lehetőleg félbarna, magos kenyér. Nem csak amiatt, mert a pénzügyi szektor szereplői minálunk különösen el vannak pofátlanodva, oszt emiatt emberek százezrei élnek »csekkfrászban«. 

A hivatalnak az is feladta lesz, hogy valamiféle pénzügyi kultúrának is elvesse a magvait. Akkor talán elkerülhető lesz az, hogy emberek személyi hitelből mennek nyaralni »olaszba« utána meg sírnak, mert baj van. S talán a most felnövekvő generációknak sem lehet majd olyan könnyen elcsavarni a fejét. Bár amilyen őrületet tud okozni egy okostelcsi, efelől erős kételyeim vannak.”