Lobenwein Norbert – „A szó veszélyes fegyver…”

Nevesíteni nem fogom, de fejben megpróbáltam felidézni azokat a művészeket, akik bármi okból a közéleti hírek között is felbukkantak az utóbbi időben.

Gyári munkások voltunk egy kis időre. Anyám világa ez. Panasz nélkül, hajnali keléssel, mindennapi főzéssel. Munka és család, ez az élet.
„Lassan munkába állunk. Én a szabászatba megyek, Molnár Csaba bélést varr, Vadai Ági vasalni próbál. Megértő kedvességgel segítenek nekünk az asszonyok. Igyekszünk, igyekszünk, de mi tagadás, kezdők vagyunk. Nyolc órakor jön az első szünet, a reggeli ideje. Megyünk a többiek után, negyed óránk van megenni, amit hajnalban vettünk.