Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Előbb belengetni az előzetes normakontrollt, majd beleírni az Alaptörvénybe: szép lejátszás.
„Az Alkotmányügyi bizottság elnökeként Salamon László, a Pázmány alkotmányjogi tanszékének mestertanára igazi alkotmánytörténeti kuriózumra, az alkotmányossági kockázatok kiküszöbölésének új csodafegyverére tehette tegnap rá a kézjegyét. Előbb belengetni az előzetes normakontrollt, majd beleírni az Alaptörvénybe (még ha csak a firkálható részébe is) minden olyan elemet (a regisztráció joghatása, módja, határideje és időtávja), ami amúgy sérti a választójog általánosságát és egyenlőségét: szép lejátszás. Ráadásul ugye a szöveg egyet még csavarni is tud a regisztráció szigorán, hiszen a külföldön lakó választó – a benyújtott választási eljárási törvénnyel összhangban – levében és a »kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton« szavaz (ügyfélkapu az alkotmányban, ki gondolta volna). Viszont a belföldi – a benyújtott törvényjavaslattól eltérve – csak személyesen és ügyfélkapun regisztrálhat. Ez utóbbi de facto kötelező személyes regisztrációt jelent, hiszen a néhány százezer aktív ügyfélkapu-használón kívül mindenkinek el kell majd ballagnia személyesen regisztrálni vagy ügyfélkaput nyitni. (Mindenesetre nem csodálkoznánk, ha a teljes ügyfélkapu-lefedettséggel rendelkező egyetlen társadalmi csoportot, vagyis a könyvelőket mostantól tenyerén hordozná a politika.)”