Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A lényeg, hogy érzem, tanulnom és tapasztalnom kell, mégpedig sokat. Persze nem mindegy, mit és hol.
„A lényeg, hogy érzem, tanulnom és tapasztalnom kell, mégpedig sokat. Persze nem mindegy, mit és hol. Nem érdekelnek ugyanis a híg olaszrizlinggel és barikkolt lekvárral szegett unalmas portfóliók. Dunába vizet? Ugyan minek? Sokkal inkább vonzanak az ismeretlen, felfedezetlen területek. Erre pedig bőven van lehetőség, hiszen a Kárpát-medencei bormúlt feltárásába és reciklálásába eddig embertelenül kevés energiát fektettünk. Ezen gondolkodtam, amikor nyáron, egy baráti kóstoló alkalmával meghívott vendégünknél, Szentesi Józsefnél karitatív szőlő- és pincemunkára jelentkeztem. A
zt hiszem, jobb és hitelesebb tanulóhelyet keresve sem találhattam volna. Az alább induló sorozatban időről-időre részletesen beszámolók a Szentesi Pincében zajló munkafolyamatokról. Az első posztban a szüreti történéseket veszem sorra és megpróbálok az évjáratra vonatkozóan némi következtetést levonni. Lássuk!
A Szentesi Pincénél a szüret augusztus 25-én indult Nadapon, a korai érésű zengő fajtával. A Király Ferenc nevéhez fűződő zengő 1951-ben született az ezerjó és a bouvier keresztezésével. Elsőként a bátyus minőségű (azaz alacsonyabb terhelésű) gyümölcsöt szedtük, amely tökéletesen egészséges volt és 21.5 magyar mustfokkal (MM°) került a pincébe. Az öcsi zengő – a valamivel nagyobb terhelés miatt – két nappal később hagyta el végleg a tőkéket. A két fordulóban összesen 5.200 tőkéről kb. 50 mázsa szőlőt szüreteltünk. Egy gyors fejszámolás és kiderül: átlagosan kevesebb, mint egy kilogramm tőkénkénti terhelésről beszélünk!”