Új mutatót villantott Áder János: kútba dobhatjuk a GDP-t?
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az előzőek alapján a törvénnyel nem értek egyet. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy azt észrevételeim alapos megfontolását követően fogadja el ismét.
Kövér László Elnök úr részére
Országgyűlés
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés 2012. október 8-ai ülésnapján fogadta el a hulladékgazdálkodásról szóló törvényt (T/5538. számú törvényjavaslat, a továbbiakban: Törvény). Elnök Úr e Törvényt 2012. október 15. napján küldte meg részemre aláírásra és kihirdetésének elrendelésére. A törvénnyel az alábbiak miatt nem értek egyet, ezért élek az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdésében biztosított jogkörömmel, és azt az aláírásra megállapított határidőn belül, észrevételeim közlésével megfontolásra visszaküldöm az Országgyűlés részére.
Tisztelt Országgyűlés!
A Törvény megalkotásának szükségességét az előterjesztő szerint az adja, hogy a hazai gyakorlatban tapasztalható rendellenességekre tekintettel szükségessé vált a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozás rendszerének felülvizsgálata, ezzel egy átlátható, hosszútávon kiszámítható rendszer megteremtése, a magyar hulladékgazdálkodás több szempontból is új alapokra helyezése. A Törvény vizsgálata során több ponton találtam olyan rendelkezést, amelyek további megfontolását tartom szükségesnek.
I.
Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének értelmében:
„(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éjen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”
A Törvény 11. §-a értelmében, a jövőben azt a kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet, amely a hulladékgazdálkodási tevékenység minősítésének részletes szabályairól szóló – a jövőben megalkotandó – kormányrendeletben meghatározott hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, közegészségügyi, járványügyi, illetve fogyasztóvédelmi feltételeket teljesíti, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) kérelemre minősített gazdálkodó szervezetnek ismeri el, és a gazdálkodó szervezetet osztályba sorolja. Az új szabályok értelmében a minősítésre vonatkozó kérelmet az OHÜ-nél kell majd előterjeszteni, amelyet az OHÜ a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül elbírál. Az OHÜ eljárása során a minősítés alapjául szolgáló feltételeknek való megfelelést ellenőrzi. Az OHÜ a minősítést módosíthatja, illetve visszavonhatja. A Törvény 34. § (3) bekezdése szerint amennyiben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása céljából a települési önkormányzat közbeszerzési eljárást folytat le, a közbeszerzési eljárásban főszabályként csak hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiadott minősítéssel rendelkező gazdálkodó szervezet indulhat.
Az OHÜ feladatait a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011, évi LXXXV. törvény 19. §-a alapján nonprofit gazdasági társaság formájában látja el. A Törvény értelmében tehát a minősítéshez kapcsolódó, az előzőekben kifejtett hatásköröket olyan nonprofit gazdasági társasági formában működő jogi személy gyakorolná, amelynek eljárása a Törvényben részletesen nem szabályozott, valamint a döntéshez kapcsolódóan az érintett gazdálkodó szervek részére – kifogásolhatóan – jogorvoslatot nem biztosít.
II.
A Törvény az értelmező rendelkezések körében a 2. § (1) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik:
„11. ésszerű nyereség: az EK szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat 5. cikk (4) bekezdése szerinti nyereség;”
Az idézett szakasz a 2005/842/EK bizottsági határozatra hivatkozik, amelyet azonban 2012. január 31-ével hatályon kívül helyezett a korábbi szabályozást felváltó új, 2012/21/EK bizottsági határozat, így a Törvény hatálytalan közösségi jogi hivatkozást tartalmaz.
Fentieken túlmenően, a Törvény szövege több esetben tartalmaz pontatlanságokat, így például 94. §-ában a 2. § (1) bekezdés 36. pontjára hivatkozik, noha a rendelkezés értelmét tekintve a 37. pont módosítására irányul, illetve a 11. § (3) bekezdésében miniszteri rendeletre utal, noha korábban kormányrendeletre hivatkozik a 11. § (1) bekezdésben. Kérem, hogy a megismételt eljárásban a jelzett pontatlanságokat is szíveskedjenek kiküszöbölni.
Az előzőek alapján a törvénnyel nem értek egyet. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy azt észrevételeim alapos megfontolását követően fogadja el ismét.
Budapest, 2012. október 24 .
Üdvözlettel:
Áder János
köztársasági elnök