Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Érdemes a médiáról való szakmai diskurzusban nagyobb szerepet adni a médiapiaci folyamatoknak, enélkül ugyanis nem érthető meg és főleg szabályozási eszközökkel aligha befolyásolható pozitív irányba az, ami a médiában történik.
„Elkészült egy olyan elemzés, amely a legfontosabb magyarországi médiapiaci folyamatokat írja le a válság kezdete óta eltelt időszakban. A tanulmányban a 2008-2011 közötti pénzügyi adatokat vizsgáltam és a legfontosabb történéseket, összefüggéseket írtam le. Természetesen az elemzés nem teljes, csak a legnagyobb cégek adatait tartalmazza, keveset tudunk arról a több ezer kisebb médiavállalkozásról, amelyek helyi piacokra vagy szűkebb fogyasztói szegmensek számára állítanak elő tartalmat. Mégis egyértelműen kiderül, hogy a magyarországi médiapiac mérete jelentősen csökkent az elmúlt években és egyelőre nem látszik ennek a folyamatnak a látványos megfordulása.
Tanulságos végiggondolni, hogy ez milyen hatásokkal járhat. Szűkül a magyarországi tartalom-előállítás, ennek minden gazdasági és társadalmi következményével együtt, a költségcsökkentési kényszer bizonyos költséges tartalomtípusok hanyatlásához vezet. Jelentősen nő a médiavállalatok kiszolgáltatottsága a hirdetőkkel szemben, a tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés egyre több kompromisszumra kényszeríti a vállalatvezetőket. A sokszínűség elérése – ami kiemelt médiapolitikai cél – nem valósul meg magától értetődően a piac bővülésének köszönhetően, sőt, éppen ez ellen ható folyamatok vannak, amit a szabályozó csak nagyon átgondolt beavatkozással tud tompítani. A médiafogyasztásban egyre nagyobb a technológia szerepe, így nő a magas jövedelmű, iskolázott fiatalok és a leszakadó, idősebb rétegek közötti különbség. Az eddigi is jellemző társadalmi szakadék mellett már számolni kell azzal is, hogy sokszínű médiatartalom elérése, a közügyekről való korrekt tájékozódás és az információk elérésének lehetősége sem egyformán adatik meg a különböző társadalmi csoportok számára.
Érdemes tehát a médiáról való szakmai diskurzusban nagyobb szerepet adni a médiapiaci folyamatoknak, enélkül ugyanis nem érthető meg és főleg szabályozási eszközökkel aligha befolyásolható pozitív irányba az, ami a médiában történik. Ha elfogadjuk közös kiindulópontként, ízléstől és politikai hovatartozástól függetlenül, hogy mindannyiunk érdeke egy virágzó magyarországi médiaipar és mindenki számára hozzáférhető, sokszínű tartalomkínálat biztosítása, akkor ennek aligha van más útja, mint a médiapiac logikájának, iparági környezetének megismerése és ez alapján az értő szakpolitika kidolgozása.”