Vicces kis közösség vagyunk

„A kezdetek kezdetén Pogue Mahone-ról The Pogues-ra kellett változtatniuk a zenekar nevét, mert a gaelic nyelvet beszélő emberek felháborodtak… (az eredetileg név körülbelül annyit jelent, hogy csókold meg a seggem - a szerk.)

Terry Woods: Nem. Igazából az történt, hogy valaki a BBC-nél elmesélte a kollégáinak, hogy mit is jelent ez a kifejezés. Úgyhogy többé-kevésbé ez okozta a név betiltását, a BBC volt az oka, miattuk kellett megváltoztatni. Leegyszerűsítve körülbelül így történt a dolog.

Az első albumuk, a Red Roses For Me borítóján látható John F. Kennedy képe. Ő hogy került oda?

TW: Nos, akkoriban Írországban, a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig a legtöbb ember szobájában két ember képe lógott a falon: a pápáé és JFK-é. Óriási ikonná vált ő Írországban, és mi a borítón erre kívántunk reflektálni. JFK ír volt, ugyebár.

A második albumnak, a Rum Sodomy & The Lash-nek érdekes módon Elvis Costello volt a producere. Ez hogyan jött létre? Ő teljesen más zenei környezetből érkezett.

TW: Mi voltunk az előzenekara az egyik turnéján. Tetszett neki a zenénk, és ebből indult ki a dolog. És hogy elégedettek voltunk-e a munkájával? Akkoriban ez jó lemeznek számított, úgyhogy igen. Az a helyzet bármilyen albummal, amit valaha csináltam, hogy utólag mindegyiken tudnék valamit javítani.

A következő lemez, az If I Should Fall From Grace With God, a zenekar akkori tempójához képest viszonylag lassan, két és fél évvel később jelent csak meg. Mi volt az oka annak a hosszabb szünetnek?

TW: Ne felejtsük el például a Poguetry In Motion EP-t, ami a második és a harmadik lemez között jelent meg, tehát azért stúdióztunk közben is. Ráadásul problémáink voltak akkoriban a kiadónkkal, és ennek következtében nem tudtuk annyira hamar megcsinálni a harmadik albumot.”