Sztrájk-éhség

A TV2 Frizbi című műsorában szereplő Gyurcsány Ferenc immáron sokadszorra jelent meg modernizáló, nyugatias politikus képében. Szó esett az őszödi beszédről, személyes ambícióiról, pártjának jövőjéről. Éhségsztrájkba kezdett a volt miniszterelnök.

A DK elnöke bejelentette: az előzetes választási regisztráció bevezetése ellen demonstrálva, egyhetes éhségsztrájkba kezd a Kossuth-téren. Az interjújában kifejtette, hogy nem a miniszterelnököt szeretné ezzel lépésre ösztönözni, sokkal inkább a hétköznapi emberekhez próbálna eljutni, figyelmeztetni akarja őket, hogy szerinte nem mennek jó irányba a dolgok. Az érme másik oldala, hogy személyes céljain túl, egy releváns vitához kapcsolódik. A választójog a demokrácia egyik alappillére, szent és sérthetetlen, ennek okán nagyon veszélyes hozzányúlni. Emlékezzünk vissza, hogy a választójog kiterjesztésének gondolata is mekkora indulatokat gerjesztett (legyen-e választójoguk a 16. életévüket betöltőknek?). Abban igaza van Gyurcsány Ferencnek, hogy egy esetleges előzetes regisztráció lezárása után, a mindenkori kormány kivitelezhet olyan intézkedéseket, amelyek sok olyan szavazót mozgósítanának, akik a regisztráció idején még úgy gondolták, nem mennek el szavazni. Fontos viszont hangsúlyoznunk, hogy az előzetes regisztráció nem cenzus, senkinek sem korlátozná szavazati jogát, természetesen a regisztráció után továbbra sem lenne kötelező a részvétel, és ebből kifolyólag nem is büntetnék a távolmaradást. Ez egy fontos téma, amiről érdemes vitázni.

A Gyurcsány-i karakter alakításában előkelő szerepet játszik az éhségsztrájk, amellyel elvben az emberekhez közelít a pártelnök. A hétköznapi emberekhez való közelítés viszonylag jó imidzsépítés, és azzal, hogy Gyurcsány a közeljövőben nem akar vezető szerepet vállalni, potenciálisan tovább javíthat összképén. Miért is? Ha már a visszavonulás sima útja helyett a csökönyösebb, rögös utcába térést választotta, valóban jobban teszi, ha nem célozza meg rögtön a választási győzelmet, és egy ideig nem akar miniszterelnök lenni. Az idő nagy valószínűséggel neki dolgozik, de ez nem jelenti azt, hogy a rögös utcából később nem lehet zsákutca. Gyurcsány Ferenc önmagával való nagy küzdelme már az őszödi beszéd óta húzódik. Abból a tézisből kiindulva, hogy morálisan és politikailag elbukott, főképp semlegesre javíthatja a róla kialakított társadalmi képet. Mert megítélése évek óta rossz, ám ha éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy pozitívvá alakítsa (az interjúból kiderül, 23 óra után is munkálkodik), akkor az idő múlásával van reális esélye a nullázásra. Arra, hogy a közvélemény semlegesen ítélje meg. Minden cselekedetét és mondandóját a kívánt „nulla pont” fényében kell mérlegelnie. Úgy tudja-e visszanyerni a bizalmat, hogy a közéletben marad, vagy úgy, hogy távozik; kilépjen-e az MSZP-ből, maradjon-e, stb. Fontos az időzítés, az aktuális eseményekkel való összhang tartása. Saját holdudvarán csak akkor juthat túl, akkor hódíthat szimpatizánsokat magához, hogyha képes felülkerekedni személyes problémáin, ha Orbán Viktor előtt először saját magát győzi le.

Az interjú elején „nagy bejelentéssel” kecsegtetett, igazán exkluzív információnak azonban csak az bizonyult, hogy már 2008 végén fontolgatta lemondását, de a szocialista párt vezetése két ízben is nyomást gyakorolt rá. Maradásra késztették, de harmadszorra, 2009 márciusára már tényként közölte távozását. A mostani Gyurcsánynak meggyőződése, hogy a Demokratikus Koalíció elnökeként a megfelelő utat járja, és jó esélye van arra, hogy a következő választáson pártja elérje a parlamenti küszöböt. A parlament előtti sátrazásnak így valójában alibi ügy mögé besorakozó, önző célt szolgáló oka van. Valljuk be, egy kicsit hiteltelen ez a sztrájk-éhség.