Csőd vagy szuverenitás

2012. augusztus 05. 11:18

A szuverenitás feladásával nem kellene sietni mindaddig, amíg a nemzetállamok képesek helytállni döntéseikért.

2012. augusztus 05. 11:18
Szalontay Mihály
Magyar Hírlap

„Ismétli önagát a történelem? Lehet, de az egyesítés semmiképpen sem jelenthet megoldást a jelenlegi gazdasági csődhelyzetre. Amikor a brüsszeli politikai elit azt hangoztatja, hogy még több Európával kellene a nemzetállamok eladósodottsága miatt kialakult pénzügyi csődöt megoldani, annak van némi abszurd felhangja is. Arra kérik a nemzetállamok vezetőit, hogy adják fel szuverenitásukat, mert különben veszélybe kerül szuverén gazdaságuk. Ügyes, nem? Ha viszont Európa valóban a politikai unió felé halad, akkor sem biztos, hogy helyes a brüsszeli politikai irányvonal. Ennek lényege ugyanis az: a jövőbeni politikai egyesülés ígéretének fejében most növeljük meg a közös mentőalapokat. De mi lesz akkor, ha a politikai unió közben zátonyra fut? Tegyük fel, hogy a nemzetállamok a végsőkig ragaszkodnak függetlenségükhöz, és egy idő után nem lesznek hajlandók finanszírozni a közös mentőalapokat? Erre is megvan az esély. Ebben az esetben viszont hatalmas kárt okoz az a politika, amely a jövőbeni unió terhére vesz fel most bizalmi hitelt a piacon. A történet ugyanis arról szól, hogy a piacnak most el kell hinnie: Európa képes lesz olyan közös akciókra, mind gazdaságilag, mind politikailag, amelyek révén elkerülhetők lesznek a válságok.


Brüsszelben azt sugallják: a piaci bizalom elnyerésének legjobb módszere a közös eurókötvény bevezetése lenne. A közös uniós papírokkal ugyanis gyorsan rendezni lehetne az adósok csődhelyzetét, s ismét felvirágozhatna az európai gazdaság. Az egyes országok adósságainak szétterítésével az unió egészére azonban két fontos probléma van. Az egyik az, hogy ezzel lerontjuk azoknak a tagállamoknak a hitelképességét, amelyek eddig igyekeztek normálisan gazdálkodni. Akkor pedig miért lenne értelme bárkinek is ésszerű gazdaságpolitikát folytatnia a jövőben, ha a túlköltekezőket mindig megmentik valami umbuldával. A másik gond az, hogy a német adófizetők pénzének átirányítása a görögökhöz sérti a demokratikus társadalmi berendezkedés azon alapelvét, amely szerint adót csak attól lehet beszedni, akinek képviseleti jogot is adunk, vagyis beleszólási jogot abba, mire is költik el a pénzét. Hasonló okok miatt kétséges a bankunió megvalósíthatósága is, hiszen ahhoz a bankbetétek közös fedezetének intézményrendszerét is meg kellene teremteni, s ez pedig elképzelhetetlen költségvetési fedezet, vagyis politikai unió nélkül.”
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2012. augusztus 05. 11:51
Az első kockázat (hogy elvész a befektetett segély, ha szétesik a rd.) kétségtelen dilemma. Ezen folyik nár egy ideje a purparlé... A másik (hogy nem adhatják oda az adófizetők pénzét, más választóknak) az mondva csinált, hiszen rábíztuk a választottainkra, hogy vegyenek rajta bóvli kötvényeket, támogassák a lányanyákat stb. Majd a választásokkor kiderül, hogy mire is gondoltunk...
KannibálTatárÚr
2012. augusztus 05. 11:35
"Európa képes lesz olyan közös akciókra, mind gazdaságilag, mind politikailag, amelyek révén elkerülhetők lesznek a válságok." A kapitalista gazdaság lételeme a gazdasági válság. Ha nem keletkezik spontán, mesterségesen hozzák létre. A válságra hivatkozva ugyanis az "elit" megszorító intézkedéseket hozhat, minek következtében a tömegektől jövedelmet vonhatnak el az "elit" részére. A válság okozója mindig az "elit". Haszonélvezője is. Ezért mindig lesznek válságok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!